A napenergia a világ legolcsóbb energiaforrása – mit jelent ez Európára nézve?

A brit Surrey Egyetem új kutatása szerint a napenergia mára a világ legolcsóbb energiaforrása lett, megelőzve a szelet, a szenet és a földgázt is. Egyes országokban már 0,023 euróba kerül egy kilowattóra megtermelése – de Európa előtt még komoly hálózati kihívások állnak.

A napenergia hivatalosan is a világ legolcsóbb energiaforrásává vált, a Surrey Egyetem új tanulmánya szerint akár 0,023 euróba kerülhet egy kilowattóra megtermelése a legnaposabb országokban – írja az Euronews.

A kutatók a napenergiát „a tiszta, megújuló energiaátmenet fő hajtóerejének” nevezték az alacsony költségek és a gyors fejleszthetőség miatt.

A vizsgálat szerint a napenergia nemcsak a szélerőműveket, hanem a szén- és gázerőműveket is megelőzte költséghatékonyságban. Még az Egyesült Királyságban is – ahol a napsütés ritka vendég – a napenergia bizonyult a legolcsóbb, nagy léptékben alkalmazható megoldásnak.

A brit Surrey Egyetem új kutatása szerint a napenergia mára a világ legolcsóbb energiaforrása lett. (Fotó: Unsplash)

A napenergia és az energiatárolás már a gázhoz mérhető

A kutatás szerint a napenergia versenyképességét tovább növelte, hogy a lítium-ion akkumulátorok ára 2010 óta 89 százalékkal csökkent. Ezáltal a napelemes és akkumulátoros hibrid rendszerek ma már ugyanolyan költséghatékonyak, mint a gázalapú erőművek.

„Ezek a hibrid rendszerek, amelyek a napelemeket energiatárolókkal kombinálják, ma már számos régióban alapértelmezett megoldásnak számítanak. Segítségükkel a napenergia tárolható és akkor is hasznosítható, amikor a nap nem süt – így egy megbízhatóbb és irányíthatóbb energiaforrássá válik” – fogalmaz a tanulmány.

A hálózati integráció maradt a legnagyobb kihívás

Bár a napenergia költséghatékonysága vitathatatlan, a növekvő termelés hálózatba illesztése továbbra is az iparág egyik legnagyobb problémája – mondta Dr. Ehsan Rezaee, a Surrey Egyetem társszerzője.

„A jövőben okos hálózatokra, mesterséges intelligencián alapuló előrejelzésekre és erősebb regionális összeköttetésekre lesz szükség a villamosenergia-rendszerek stabilitásának megőrzéséhez” – tette hozzá.

A kutatók szerint az új anyagok, például a perovszkit napelemek, akár 50 százalékkal is növelhetik a termelési hatékonyságot anélkül, hogy több területet igényelnének. A perovszkit cellák vékonyabbak, rugalmasabbak és energiatakarékosabban gyárthatók, mint a hagyományos szilícium alapúak, így épületekre, járművekre is könnyen telepíthetők.

Ugyanakkor Prof. Ravi Silva, a Surrey Egyetem Energetikai Intézetének vezetője hangsúlyozta: a fejlődés csak következetes, hosszú távú kormányzati támogatással maradhat fenntartható.

Európa napelemes áttörése

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2025 második negyedévében a megújuló energiaforrások aránya 54 százalékra nőtt az EU-ban, ami 1,3 százalékos éves növekedést jelent. A bővülés döntően a napenergia rekordtermelésének köszönhető: április és június között 122 317 gigawattóra napenergia került a hálózatba – ami hárommillió otthon energiaigényét fedezheti.

Ráadásul 2025 júniusa volt az első hónap, amikor a napenergia vált az EU fő villamosenergia-forrásává, az energiamix 22 százalékát adva.

„A napenergia azért terjed ilyen gyorsan, mert olcsó, egyszerűen telepíthető és gyorsan skálázható” – mondta Rob Stait, az Alight napelemes fejlesztőcég európai vezetője az Euronews Green-nek.

Egy napelempark akár egy év alatt megvalósítható, szemben a legalább öt évig épülő szélerőművekkel vagy a tíz évnél is tovább tartó nukleáris beruházásokkal.

„A napenergia lehetőséget ad arra, hogy Európa drasztikusan csökkentse függőségét az olajtól és gáztól, amelyek ára és elérhetősége továbbra is kiszámíthatatlan az orosz–ukrán háború miatt” – tette hozzá Stait.

Forrás: nrgreport.com