Akkumulátorokkal stabilizált jövő

Miért most lett kulcskérdés az energiatárolás Magyarországon?

Az akkumulátoros energiatárolás néhány év alatt az energetikai viták perifériájáról a döntéshozatal középpontjába került. Nem véletlenül: Magyarország villamosenergia-rendszere egyre nagyobb arányban támaszkodik a napenergiára, miközben a hálózat rugalmassága és kiegyensúlyozó képessége egyre szűkebb keresztmetszetté válik. Az energiatárolás ma már nem „zöld extra”, hanem rendszerszintű szükségszerűség.

Naperőművek: siker, ami új problémát teremtett

Magyarország az elmúlt években európai szinten is kiemelkedő ütemben növelte a napelemes kapacitásait. A beépített teljesítmény mára messze meghaladja a korábbi várakozásokat, ám ezzel párhuzamosan egyre gyakrabban jelentkeznek hálózati feszültségek:

▪ nappali túltermelés,

▪ esti–reggeli hiány,

▪ korlátozások az új csatlakozásoknál,

▪ negatív vagy extrém alacsony nagykereskedelmi árak.

Ezekre a problémákra az akkumulátoros energiatárolás kínálja a leggyorsabban bevethető megoldást.

Hol tart most Magyarország?

Hazánk jelenlegi energiatároló kapacitása még alacsony, de a projektek száma és mérete gyorsan nő. Már nem csak kísérleti vagy pilot beruházásokról van szó: megjelentek a több tíz, sőt száz megawattos hálózati rendszerek tervei is.

A kormányzati és uniós támogatási programok egyértelmű jelzést adnak a piacnak: az energiatárolás a következő években kiemelt infrastruktúra-fejlesztési terület lesz, hasonló súllyal, mint korábban a naperőművek.

Miért most vált gazdaságilag is vonzóvá?

Az energiatárolás hosszú ideig drága technológiának számított, mára azonban alapvetően megváltozott a helyzet:

▪ az akkumulátorárak meredeken estek,

▪ a telepítési költségek csökkentek,

▪ a piaci bevételi lehetőségek bővültek.

Egy korszerű akkumulátoros rendszer ma már nemcsak költséget jelent, hanem bevételt is termelhet: kiegyenlítő energiával, frekvenciaszabályozással, csúcsvágással vagy akár árkülönbségek kihasználásával.

Lakossági és ipari szerepváltás

Magyarországon különösen érdekes kettősség figyelhető meg:

▪ Lakossági szinten az energiatárolás elsősorban önfogyasztás-növelést és biztonságot jelent, különösen a szaldó megszűnése után.

▪ Ipari és hálózati szinten viszont már rendszer stabilizáló eszközről beszélünk, amely képes kiváltani vagy elhalasztani drága hálózatbővítéseket.

Ez utóbbi szegmensben dől el igazán, hogy Magyarország képes lesz-e fenntartható módon tovább növelni a megújulók arányát.

Nem csak lítium: hosszabb távú tárolás felé

A hazai rendszer szempontjából egyre fontosabb kérdés, hogy ne csak 1–2 órás, hanem 4–8 órás vagy még hosszabb tárolási megoldások is megjelenjenek. Ezek nélkül nehéz lesz kezelni a többnapos időjárási kilengéseket.

A következő években várhatóan megjelennek:

▪ hosszabb ciklusidejű akkumulátorok,

▪ hibrid megoldások,

▪ valamint a hálózati szabályozásba mélyebben integrált rendszerek.

A legnagyobb kihívás: szabályozás és hálózat

Bár a technológia készen áll, a hazai áttörés kulcsa nem műszaki, hanem szabályozási és hálózati kérdés. A csatlakozási engedélyek, a piaci hozzáférés, valamint a bevételi modellek tisztázása nélkül az energiatárolás nem tudja betölteni a neki szánt szerepet.

A következő 3–5 év döntő lesz:

▪ ha sikerül gyorsítani az engedélyezést és világos piaci szabályokat teremteni, Magyarország nemcsak követője, hanem regionális mintája is lehet az energiatárolás integrációjának.

Több mint technológia

Az akkumulátoros energiatárolás nem csupán új eszköz az energiarendszerben. Olyan rendszerszintű biztosítás, amely nélkül a nap- és szélenergia további bővítése egyre kockázatosabbá válik.

A kérdés már nem az, hogy szükség van-e rá, hanem az, hogy milyen gyorsan és milyen léptékben tud Magyarország élni ezzel a lehetőséggel.

2026. február 5. - csütörtök

Forrás: mnnsz.hu