Csapdahelyzet: hiába süt többet a nap, még a hazai napelemek is megszenvedhetik a klímaváltozást

A nyári napsugárzás mennyisége már nem sokat nő a jövőben, ugyanakkor a pesszimista forgatókönyv szerint az egyre forrósodó nappalok visszafogják a napenergiából kinyerhető áram mennyiségét.

A klímaváltozás komoly hatással van az energiaszektorra: a forróbb nyarak miatt egyre több energiára van szükség a hűtéshez, évek óta eladási rekordokat dönt a légkondicionálók piaca. Az új lakóépületek esetén már szinte „alapértelmezett” a klíma megléte. Ezek energiaigényének nagy részét ma napenergiából fedezzük, sorra dőlnek a napelemparkok termelési rekordjai Magyarországon nyaranta.

Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói friss elemzésükben rámutatnak, hogy a klímaváltozás még itt is közbeszólhat. Tehát – nyilván leegyszerűsítve –,

nem elég egyre több napelemet telepíteni ahhoz, hogy lefedjük az egyre növekvő nyári energiaigényt.

Világos égbolt alatt

Az elmúlt évtizedekben Magyarország, sőt egész Kelet-Európa nyári égboltja látványosan világosabb lett. A levegő kitisztult, a nehézipar visszaszorulásával, illetve a légszennyezés elleni nemzetközi intézkedések révén. Összességében jelentősen csökkent a levegőben lévő részecskék mennyisége – írja a Másfélfok. Ezzel

nemcsak több napsütés tudott átjutni a légkörön, de a nedvesség kicsapódását segítő apró részecskék hiánya miatt a felhőképződés is visszaesett, különösen nyáron.

Ennek eredményeként Magyarországon ma átlagosan 29 olyan naposabb nyári nap van évente, amikor a besugárzás meghaladja a 270 W/m²-t – tízzel több, mint a rendszerváltás előtt. Azaz ebből kiindulva éppen jókor jött a napenergia-technológia felfutása, a körülmények ideálisabbak lettek a megújuló energia kinyeréséhez.

Túl forró panelek

Kevés „tartalék” van már csupán a légkörben, az alkalmazott modelltől függően még 1-5 nappal nőhet a napsugárzás uralta napok száma a század végéig.

Elvben minél erősebb a napsugárzás, annál több energiát lehet előállítani belőle. Ugyanakkor az kevéssé ismert, hogy

a túlzott hőség rontja a napelemek hatékonyságát, míg a szél javítja azt, miután hűti a rendszereket.

A szélviszonyokban viszont nem várható jelentős változás a jövőben, így tehát nagyobb hűtőhatásra sem lehet számítani.

A hőmérséklet viszont biztosan nő, a pesszimista jövőkép szerint sokkal erőteljesebben, azaz a napelempanelek a mostaninál még jobban átforrósodnak, így az összes nyári napot tekintve a napenergia-potenciál csökkenése várható itthon. Az alapforgatókönyvnél a Dunántúl lehet valamivel kedvezőbb helyzetben – az ország nyugati része a szelesebb.

Különösen az igazán forró nyári napokon lesz érzékelhető a visszaesés – a modellek persze nagy szórást mutatnak. Ha az összes nyári napot tekintjük, akkor a realista forgatókönyv szerint még akár egy napnyi energiát nyerhetünk is, miközben a pesszimista szerint nagyjából ugyanennyit veszítünk majd.

Ráadásul a klímaváltozás nem csak a napelemek hatásfokára van hatással. A forróbb nyarak rövidítik az élettartamukat, a gyakoribb viharok kárt tehetnek bennük, a klímaváltozással gyakoribbá váló szaharai porviharok pedig csökkenthetik a besugárzást és a hatékonyságot is.

A kutatás végső tanulsága egyértelmű: minél előbb csökkentjük a globális üvegházgáz-kibocsátást, annál kisebb veszteséggel számolhatunk az egész energiagazdálkodás szempontjából is.

Forrás: vg.hu