Friss kutatásból derül ki, hogy állnak a magyarok a megújuló energiához

A magyar lakosság leginkább a megújuló energiaforrások fejlesztésére fordítaná az állam erőforrásait, de a megkérdezettek kétharmada szerint a fenntartható üzemanyagok elterjedéséhez is ösztönző szabályozási környezetre van szükség. A válaszadók háromnegyede a saját lakóhelyén is elfogadna egy szélerőművet, a naperőművek támogatottsága pedig ennél is magasabb. A klímaváltozás miatt egyre többen aggódnak Magyarországon, elsősorban a képzettebbek és a városban élők és a zöldenergia gyorsabb hazai terjedésének fő akadálya a magas ár és a támogatások hiánya – derül ki a Mol megbízásából készített országos reprezentatív kutatásból.

A megújuló energiaforrásokban látják a magyarok a jövő energiaellátásának zálogát, relatív többségük hajlandó lenne többet is fizetni a tiszta energiáért, amelynek szélesebb körű használatát paradox módon mégis elsősorban az anyagi korlátok gátolják – ez olvasható ki abból az 500 fő megkérdezésével készült országos kutatásból, amelyet az Iránytű Intézet végzett a Mol megbízásából.

A klímaproblémára is rákérdező felmérés válaszai alapján a teljes népesség 70 százaléka érzi úgy, hogy a klímaváltozás hatással van (jelentősen vagy valamilyen mértékben) a mindennapi életére. Minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, illetve minél nagyobb településen él, annál valószínűbb, hogy érzékel ilyen hatást. Tíz magyarból négy (39 százalék) érez rendszeresen vagy időnként aggodalmat, illetve szorongást a klímaváltozás miatt.

A válaszadók nagy többsége, 92 százaléka megújuló energiaforrások fejlesztését jelölte meg az állam által támogatandó területként. Emellett közel kétharmad (64%) válaszolta azt, hogy szükség van állami közreműködésre, ösztönző és támogató szabályozásra a fenntartható üzemanyagok használatának elterjedése érdekében.

Összességében a válaszadók 91 százaléka fontosnak tartja azt, hogy Magyarországon növekedjen a megújuló forrásból származó energiatermelés. A szélerőművek telepítését négyből három megkérdezett (74%) támogatná a saját településén, a pártolók aránya az iskolai végzettséggel együtt nő. Napelempark(ok) megvalósítását ennél is többen, 84 százaléknyian tartanák elfogadhatónak a saját településükön.

A megújuló forrásból származó áramért a kérdezettek közel 40 százaléka hajlandó lenne magasabb árat fizetni, ezen belül a többség legfeljebb 10 százalékos ártöbbletet vállalna be.

Ugyanez az arány mutatkozott akkor is, amikor arról kérdezték a kutatásban résztvevőket, hogy hajlandóak lennének-e többet áldozni – és ha igen, akkor mennyivel – a megújuló forrásból származó üzemanyagokért. Minden harmadik megkérdezett hajlandó lenne többet fizetni a megújuló forrásból származó üzemanyagokért, bár legfeljebb 10 százalékkal többet – elsősorban a diákok és a magasabb iskolai végzettségűek körében jellemző ez az álláspont.

A zöld hidrogénnel kapcsolatban csupán a lakosság 6 százaléka érzi magát tájékozottnak, és további 21 százalék „hallott róla”. A biometánt viszont jóval többen ismerik alaposan (17%) vagy valamilyen mértékben (44%), de a válaszadók csupán 38 százaléka tekint rá fontos jövőbeni megújuló energiaforrásként. A geotermikus energia, illetve e téren Magyarország kedvező adottságainak az ismertsége kétharmados, és közel 90 százalék látná szívesen a jövő energiaellátásának egyik kulcsszereplőjeként a föld hőjéből nyert energiát. Közel ugyanennyien (85%) új geotermikus erőművek építését is támogatnák. 84 százaléknyi megkérdezett a lakóhelyén is igénybe venné, ha lenne rá mód - igaz, a többségük csak akkor, ha olcsóbb lenne a jelenlegi fűtési módnál.

- írta saját oldalán a Portfolio.