Jön az új adatszolgáltatási kötelezettség!!!

Július 1-jén lépett hatályba egy új adatszolgáltatási kötelezettség, amely minden háztartási méretű kiserőművet (HMKE) érint. Az újabb adminisztratív tehertől irtózó napelemesek számára azonban jó hír, hogy a részletszabályok alapján a már működő rendszerek többsége végül mentesül bizonyos előírások alól. Az új szabályozás célja, hogy egy központi platformon keresztül információkat gyűjtsenek a napelemes rendszerek termeléséről és a háztartások kapcsolódó áramfogyasztásáról, elősegítve ezzel a villamosenergia-hálózat hatékonyabb működését. A szándék világos, de egyelőre több kérdés van, mint válasz.

Június 16-án egy rendelettervezetet töltöttek fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amely a villamosenergia törvény végrehajtási rendeletét (Vet. vhr.), valamint ahhoz kapcsolódó villamosenergia tárgyú kormányrendeleteket érint. Az indoklás rész alapján mindez a fenti adatszolgáltatási rendszerhez kapcsolódik és célja, hogy

• pontosítsa a háztartási méretű kiserőművekkel kapcsolatos adatgyűjtési és adatszolgáltatási szabályokat, valamint a kormányrendelet személyi hatálya alá tartozó egyes szereplők közötti együttműködés tartalmát meghatározó szabályokat.

Nézzük meg, mit is jelent ez a gyakorlatban.

Kell is, meg nem is

Ahogy azt már decemberben is megírtuk, a kiindulópont, hogy a napelemmel rendelkező háztartásoknak ezentúl biztosítaniuk kell, hogy inverterük képes legyen adatot továbbítani az újonnan létrehozott adatszolgáltató platformra, amihez ki kell építeni egy műszaki kommunikációs kapcsolatot (például wifi). A rendelet lehetővé teszi, hogy többféle technikai megoldás is alkalmazható legyen és a felhasználó egyik megoldásról áttérhet egy másikra, ha kívánja.

A szabályozás alapján 2025. július 1. előtt üzembe helyezett HMKE-k tulajdonosainak legkésőbb 2025. augusztus 30-ig be kell jelenteniük az adatszolgáltató platform (FEAK Zrt.) részére az inverterük adatait. Ez egy egyszeri kötelezettség, amely az adatrendszerek egyeztetését szolgálja. Aki július 1. után telepít HMKE-t, annak már be kell jelentenie az elosztó felé az inverter egyedi azonosítóját is az üzembe helyezési kérelemben. Továbbá nyilatkoznia kell az üzembe helyezéskor arról is, hogy biztosítani fogja a nem elszámolási célú adatok továbbítását a platform felé (vagyis kiépíti a megfelelő kommunikációs kapcsolatot). Ezen felül a háztartásoknak 30 napon belül jeleznie kell minden releváns változást (felhasználási hely vagy mérőpont adatainak változását, bővítést, inverter csere vagy leszerelés esetén).

Van azonban egy nagyon érdekes rész az új jogszabálytervezetben:

9/G. § (1) A háztartási méretű kiserőmű üzemeltetése kizárólag a háztartási méretű kiserőműhöz kapcsolódó inverter és az energetikai adatszolgáltató platform között az adatok továbbítását lehetővé tevő műszaki megoldás (a továbbiakban: műszaki megoldás) biztosításával lehetséges.

Ez tehát azt jelentené, hogy a jogszabály élesedését követően az adattovábbításra alkalmatlan napelemes rendszer nem lesz üzemeltethető - kivéve:

ha az inverter műszaki jellemzői miatt vagy egyéb okból nem képes az adatok továbbítását lehetővé tevő kommunikációra, akkor a rendelet ideiglenesen mentesíti az ilyen tulajdonosokat az adatszolgáltatás alól – egészen addig, amíg az invertert ki nem cserélik.

Úgy tudjuk, hogy a jogszabályban előírt feltételeknek a telepített inverterek nagyjából kétharmada megfelelne, de van egy kitétel, aminek viszont csak kevesen:

1.3. a termelt villamos energia mennyiségből a felhasználási helyen saját célra felhasznált energia mennyisége (kWh).

Ez azt jelenti, hogy a napelemekhez szükséges inverter mellett egy olyan almérőre is szükség van, amely nemcsak a megtermelt villamos energia mennyiségét méri, hanem azt is, hogy ebből mennyit használt el az adott háztartás. Ez az átviteli- és elosztóhálózat-üzemeltető számára kulcsfontosságú információ, mivel így pontosabb képet kaphat arról, hogy milyen betáplálási vagy fogyasztási igény jelentkezik a hálózaton. Azonban az ilyen – adatküldésre is alkalmas – kombinált eszközökből már sokkal kevesebb van Magyarországon - ráadásul nem ez az egyetlen akadály.

Az általunk megkeresett műszaki szakértő szerint nagyobb baj, hogy ha alkalmas is az adott háztartás napelemes rendszere arra, hogy adatot közöljön, egyelőre nem tudni milyen formában, illetve platformra kell azt teljesíteni. A megjelent végrehajtási rendelet nem tartalmazza azokat a nagyon fontos részletszabályokat, amelyek kijelölnék a gyakorlati megvalósítás mikéntjét. Ráadásul a jogszabály szerint az energetikai adatszolgáltató platform működtetője, tehát a FEAK Zrt.

Köteles gondoskodni olyan megállapodások megkötéséről, amely alapján a háztartási méretű kiserőmű inverter adatai eljutnak az energetikai adatszolgáltató platform működtetőjéhez, tehát saját magához. Ez a gyakorlatban és leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az adatok begyűjtésére kijelölt vállalat saját maga választja ki azt (vagy azokat) a piaci szereplőket, akik biztosítják az adatszolgáltatáshoz szükséges műszaki eszközt. Majd egyszer: ugyanis egy forrásunk szerint a decemberi jogszabály megjelenése óta, az elmúlt fél évben semmi előrelépés nem látszik ebben az ügyben.

Hozzátette, hogy többen is sorba állhatnak egy-egy ilyen műszaki megoldással. Nem csoda, hiszen a HMKE-k esetében egy több mint 300 000 ezres "ügyfélkörről" beszélhetünk és az eszköz akár több százezer forintba is kerülhet. De ki fogja ezt kifizetni? A jogszabály egyértelműen fogalmaz:

...a műszaki megoldás biztosításának vagy módosításának esetleges költsége az aktív felhasználót terheli, tehát a napelem tulajdonosát, ráadásul inverterenként.

Az Energiaügyi Minisztérium véleménye szerint:

A meglévő kiserőművek üzemeltetőit semmiféle új fejlesztési kötelezettség vagy többletkiadás nem terheli. Nincs szükség sem az inverter cseréjére, sem internetkapcsolat létesítésére, a rendszerbe azok kapcsolódnak be, akiknél ehhez már minden technikai feltétel adott. A már működő HMKE-k tulajdonosainak egy júliusban élesedő, gyorsan és egyszerűen kitölthető online felületen szükséges megadniuk az inverterük beazonosításához szükséges adatokat. Az egyszeri adatszolgáltatáshoz az inverter esetében annak típusára és gyári számára lesz szükség, ezek a készülékről leolvashatók.

Összességében tehát elmondható, hogy jelen állás szerint elsősorban az új HMKE telepítéseket érinti majd a szabályozás, a már meglévő rendszerek tulajdonosainak pedig csak egy egyszeri bejelentéssel kell számolniuk az inverterükről a FEAK Zrt. felé (amíg nincs szükség inverter cserére).

Lenne helye, de nem így

Felmerül azonban a kérdés, hogy az új szabályozás milyen gyakorlati előnyt kínál, hiszen a napelemek darabszámáról és kapacitásáról már most is van adatunk. Emiatt az inverterek lakossági szintű bejelentése első ránézésre szükségtelen adatduplikálásnak tűnik. Pedig a szabályozói szándék mögött valóban fontos cél húzódik meg: a rendszerirányítás és az ellátásbiztonság javítása. Azonban jelenlegi formájában ez az intézkedés nem alkalmas arra, hogy érdemi előrelépést hozzon ezen a téren – és azt is elmondjuk, miért.

Míg a hagyományos erőművek többségében szabályozhatóak és jól menetrendezhetőek, az időjárásfüggő megújulók – így a napelemek – termelése kiszámíthatatlanabb, ami jelentős kihívást jelent a villamosenergia-rendszer egyensúlyának fenntartásában, főleg akkor, ha otthoni napelemes rendszerekről beszélünk. Ráadásul ha pontatlan az előzetes becslés, az többletkiadást jelent a villamosenergia-rendszer számára. A most bevezetett szabályozás viszont - a mentesítés miatt - nem alkalmas arra, hogy pontos képet adjon a már telepített HMKE rendszerek valós idejű termeléséről és a háztartások fogyasztásáról. Ez különösen problémás annak fényében, hogy a lakossági napelemes rendszerek már a teljes beépített napelemes kapacitás körülbelül egyharmadát teszik ki – a 8000 MW-ból mintegy 37% háztartási méretű kiserőmű (HMKE).

Jelentős előrelépést az jelentene, ha az átviteli- és a hálózatüzemeltetők pontos, valós idejű információt kapnának ezeknek a rendszereknek a működéséről.

Sőt, hálózatüzemeltetési szempontból az lenne az ideális, ha a lakossági napelemeket is ugyanúgy lehetne szabályozni, mint a legtöbb energiatermelőt - de ez már egy igen kényes téma. Hiszen ekkor a hálózatüzemeltető (vagy aggregátor) kénye-kedve (értsd a hálózati igények szerint) rendelkezne a HMKE-k működése felett.

Reálisabb megoldásnak tűnik az otthoni méretű energiatárolók elterjedése, amely az áramhálózat és a napelem-tulajdonosok számára is megoldást nyújtanak. A nappali termelési csúcsok lefaragásával a háztartás képes lenne a hálózat számára felesleges villamosenergiát eltárolni, majd azt az esti órákban – például elektromos autó töltésére – felhasználni, amikor Magyarország jellemzően egyébként is importra szorul.

Ugyan a Nemzeti Energia- és Klímaterv szerint 2030-ig további 5000 MW naperőművi kapacitás épülhet ki, de ezek nagy része már ipari méretű lehet - erről bővebben itt írtunk. Ezért ha nem történik előrelépés a mérési és adatszolgáltatási rendszer fejlesztésében, a már meglévő háztartási napelemes rendszerek továbbra is „láthatatlanok” maradnak a rendszerirányítás számára.