Meglepő fordulat: a korábbi töredékére esett a magyar lakossági napelemes piac

Amennyiben a hazai napelemes kapacitás idei évi növekedési rátája a következő időszakban is fennmarad, akkor a tervezetthez képest jóval előbb elérhető a Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) által 2030-ra kitűzött közel 12 GW-os cél. A bővülés azonban nem egységes: teljes pálfordulás látszik abban, hogy az elkövetkező 5 évben melyik szegmens fogja a bővülés nagy részét kitenni.

A növekedés elsöprő többségét azonban már csak az ipari méretű nagy napelemparkok adják, míg a jellemzően vállalati saját célra termelő naperőművek és a nagyrészt a lakosság által telepíttetett háztartási méretű kiserőművek (HMKE) esetében alaposan befékezett a növekedés - utóbbit nagyrészt a pályázati támogatások tartják életben.

Amint arról minap beszámoltunk, tovább nőtt a Magyarországon működő naperőművek beépített teljesítőképessége, és június elején már a 8000 megawattot (7933,2 MW) közelítette. A rendszerirányító MAVIR honlapján ismertetett részletes adatokból kiderül, hogy a növekmény május eleje óta csaknem 50 MW, 2024 vége óta pedig összességében több, mint 675 MW volt.

Az időarányos eredmény alapján tehát a magyar naperőmű kapacitás bővülésének mértéke 2022, 2023 és 2024 után 2025-ben is jócskán meghaladhatja az 1 gigawattot (GW).

Ez azt jelenti, hogy ha az idei növekedési ráta a következő időszakban is fennmarad, akkor a tervezettnél jóval előbb elérhető a Nemzeti Energia- és Klímatervben (NEKT) 2030-ra kitűzött közel 12 GW-os cél.

Azonban jelenleg több tényező is arra utal, hogy a bővülési tempó hosszabb távon csökkenhet. Bár továbbra is jelentős mennyiségű kiadott hálózati csatlakozási engedély van a piacon, amelyek alapján több 1000 MW-nyi új ipari méretű napelempark épülhetne Magyarországon a következő években, a beruházási tervek realizálódásának esélyét rontja a naperőművek jövedelmezőségének az úgynevezett kannibalizációs hatás (lásd nagyon alacsony és negatív árak) miatti gyengülése.

Ezen a helyzeten javíthat az akkumulátoros energiatárolók terjedése, ami az utóbbi időszakban itthon is lendületet vett (ahogy erre az Energiaügyi Minisztérium is rámutatott) - viszont a magyar építészetről szóló törvény rendelkezése, valamint az új csatlakozási engedélyezési eljárás csúszása negatívan befolyásolja a kapacitásnövekedési kilátásokat.

Ezzel együtt a hazai napelemes kapacitás bővülését jelenleg egyértelműen ez a szegmens hajtja, és az idei növekmény több, mint 85%-át adva a nagy naperőművek beépített teljesítőképessége 578,4 MW-tal 4608,6 MW-ra nőtt.

Közben a jellemzően vállalati saját célra termelő naperőművek (SCTE-k) és a nagyrészt a lakosság által telepíttetett HMKE-k esetében alaposan befékezett a növekedés.

Az SCTE-k beépített teljesítőképessége az idei első öt hónapban 21,1 MW-tal 558,2 MW-ra bővült, miután 2024-ben rekordnak számító 129,3 MW-os növekedést ért el. Abszolút értékben ennél is jelentősebbet esett a jóval nagyobb HMKE szegmens teljesítménye, különösen a 2023-as rekordévhez viszonyítva.

2025 eddig eltelt részében 76,5 MW-tal 2766,5 MW-ra emelkedett a hazai napelemes HMKE-k összesített beépített teljesítőképessége, miután 2024-ben 360,5 MW-tal, 2023-ban pedig egyetlen év alatt 837,1 MW-tal nőtt a kapacitás.

A tavalyi év végétől június elejéig összesen 8509 új HMKE létesült, miután 2024-ben még közel 40 ezer, 2023-ban pedig csaknem 85 ezer háztartási méretű naperőművet telepítettek országszerte.

A legkevesebb, 918 darab új napelemes HMKE Dél-Magyarországon valósult meg 8,75 MW beépített teljesítőképességgel, míg Budapesten és Pest vármegyében 1068 darab (7,7 MW), Észak-Magyarországon 1193 darab (10,31 MW), Dél-Dunántúlon 1405 darab (12,15 MW), a Tiszántúlon 1843 darab (20,68 MW), az Észak-Dunántúlon pedig 2082 darab (16,9 MW) háztartási méretű naperőmű állt működésbe idén.

A háztartási méretű napelemes rendszerek népszerűségvesztésének fő oka, hogy a korábban alkalmazott szaldó elszámolást váltó bruttó elszámolási rendszerben a HMKE-tulajdonosok jóval alacsonyabb árat kapnak a hálózatba betáplált áramért. Az utóbbi időszakban ugyan az alapeseti 5 forintos átvételi árnál sokkal magasabb, 15 forintos ajánlat is megjelent a piacon, noha ez még mindig elmarad a szaldó rendszerben kínált körülbelül 36 forinttól, így a több millió forintos beruházási értéket képviselő HMKE-k korábbi 5 év körüli megtérülési ideje is jelentősen meghosszabbodott.

A háztartási napelemek vonzereje így ma jóval kisebb, mint a korábbi időszakban, és az iparági jelzések szerint napjainkban nagyrészt csak pályázati támogatással, mindenekelőtt a Napenergia Plusz Program keretében létesülnek új HMKE-k.

A telepítések nagyobb naperőművek felé való eltolódása egyébként az egész EU-ra jellemző - a szaldó elszámolás uniós szintű kivezetése miatt -, ha nem is olyan mértékben, mint itthon.

A pénzügyi és hálózati korlátoktól eltekintve még jelentős potenciál van a hazai HMKE piacban, és kedvező szabályozási körülmények, illetve támogatások mellett valószínűleg ismét lendületet vehetnének a telepítések.

A napelemes HMKE-knek darabszám szerint 86, beépített teljesítőképesség alapján pedig 68%-a van lakossági tulajdonban a tavaly év végi statisztika szerint. Ma Magyarországon mintegy 305 ezer napelemes HMKE működik, vagyis elterjedtségük csak a családi házakat tekintve mindössze körülbelül 15%, és a ma még lényegében szűz piacnak számító társasházi szegmensben is javulhatnak a telepítés feltételei.

A napelemes HMKE-k energiatermelése megközelítőleg a harmadát teszi ki a teljes hazai napenergia-termelésnek, és bizonyos időszakokban már a teljes magyarországi villamosenergia-felhasználásnak is ekkora részét képesek fedezni.

Az egyéb naperőművekkel együtt a háztartási méretű napelemes rendszerek nagyban hozzájárulnak a magyar energiaimport-függőség enyhítéséhez, illetve a szén-dioxid-kibocsátás és légszennyezés csökkentéséhez, ugyanakkor ilyen tömegben már jelentős hálózati, rendszerirányítási kihívásokat okoznak, és az árampiaci anomáliák kialakulásához is hozzájárulnak. Ezért a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelése egyre fontosabb, és ezt a célt szolgálják az elsősorban állami támogatással megvalósuló energiatároló-telepítések, a naperőművek szabályozhatóvá tétele, a termelési mix diverzifikálása gáz- és szélerőművekkel, az úgynevezett kereslet oldali válasz megoldások, illetve villamosenergia-piaci fejlesztések is.