Napnyugta a fosszilis korszak felett

Már a fejlődő világ is a megújulókban látja a kiutat

A geopolitikai káosz árnyékában a napenergia vált a világ legolcsóbb mentőövévé. A megújulók mára nemcsak környezetvédelmi, hanem pénzügyi szempontból is padlóra küldték a fosszilis energiahordozókat, esélyt adva a legszegényebb országoknak a kitörésre.

Az Ember legfrissebb elemzése szerint ez a fordulat már nem csupán zöld törekvés, hanem egy olyan korszakalkotó váltás, amely az importfüggőség felszámolásával alapjaiban írja újra a globális gazdaság játékszabályait. – írja az Euronews.

Európa mentőöve

Az energiaválság újabb hullámai ismét rávilágítottak az európai energetikai rendszer sérülékenységére. Bár az ellátásbiztonság érdekében egyes tagállamok, például Olaszország, kénytelenek voltak elhalasztani széntüzelésű erőműveik végleges leállítását, a kontinens egésze a megújulóknak köszönheti a relatív stabilitást. Spanyolország esete tankönyvbe illő: a 2019 óta megduplázott szél- és napenergia-kapacitásnak köszönhetően a madridi kormány hatékonyan tudta tompítani az importfüggőségből eredő árrobbanást. A SolarPower Europe friss elemzése számszerűsíti is ezt az előnyt.

A jelentés szerint a napenergia intenzív hasznosítása március eleje óta naponta több mint 100 millió eurót takarított meg az európai gazdaság számára.

Ez a kumulált, több mint 3 milliárd eurós tétel közvetlenül csökkentette a kontinens függőségét a drága és bizonytalan forrásból származó fosszilis tüzelőanyagoktól.

A tőkeintenzív csapda

A múltban a feltörekvő gazdaságok számára a tiszta energia elérhetetlen luxusnak tűnt a magas induló tőkebefektetések miatt. A fejlődő világ így gyakran kényszerült a centralizált, fosszilis alapú fejlesztési modellre. Ez azonban csapdának bizonyult. A hatalmas, központosított erőművek és a hozzájuk tartozó hálózatok kiépítése lassú, tőkeigényes és rugalmatlan folyamat, amely gyakran adósságspirálba és megbízhatatlan ellátáshoz vezette ezeket az államokat.

Jelenleg is több mint 700 millió ember él áram nélkül, elsősorban a tőkeszegény, sebezhető országokban.

Az Ember jelentése szerint azonban korszakalkotó fordulathoz érkeztünk. A technológiai fejlődés és a méretgazdaságosság hatására a napenergia telepítési költségei töredékére estek. Míg egy évtizede egy napelemes rendszer ötször annyi induló tőkét igényelt, mint egy gáz- vagy szénerőmű, ma már ez a tiszta technológia az olcsóbb belépési pont.

Korszakos fordulat

A 74 országot tömörítő Klíma-sebezhető Fórum (CVF) tagjai ma már a technológiai váltás motorjai. Ők adják a világ népességének egyötödét, azonban a globális GDP alig öt százalékát. Az adatok meglepő trendet mutatnak, hiszen a távoli közösségek számára ma már kifizetődőbb egy lokális, napelemes-akkumulátoros szigetüzemű rendszer telepítése, mint a központi hálózat tíz-húsz kilométeres bővítése. Ezt az ugrást a technológiai áresés is támogatja:

az elektromos végfelhasználói technológiák, a hőszivattyúktól az e-robogókig, 30–95 százalékkal lettek olcsóbbak az elmúlt tíz évben.

Ennek a folyamatnak köszönhetően a CVF-nemzetek fele – a villamosenergia-kereslet alapján mérve – a napenergia elterjedtségében mára megelőzte az Egyesült Államokat. A fosszilis tüzelőanyagokra épülő, importfüggő modell helyét így végleg átveszik a skálázható és egyre olcsóbb tiszta technológiák. Daan Walter, az Ember Futures igazgatója szerint a jelenlegi energiaválság ismét rávilágított a fosszilis fejlesztési út törékenységére. A szakember az új irányvonal kapcsán így fogalmaz:

„A különbség ma az, hogy létezik egy hiteles alternatív fejlődési út: az elektrotech ma már olcsóbb, széles körben elérhető, könnyen skálázható, és az energiafüggetlenség, valamint a bőség kilátásait kínálja a növekedés ösztönzésére.”

2026. április 28. - kedd

Forrás: nrgreport.com