Óriási fordulat: Magyarország energiafüggését is megtörheti, ami most készül

Az európai uniós villamosenergia-termelés több mint fele megújulóból jön az Eurostat friss adatai szerint, és ez kvázi stagnálást jelent. A zöld energiaforrásokból származó EU-s és magyar áramtermelés aktuális trendjeit vesszük górcső alá az Energiaklub energiaprogram-vezetőjével, aki szerint öt éven belül már javában termelhetnek az új szélturbinák. Legyőzhetetlen együtt a napelem és a szélkerék?

Hogyan néz ki az energiamixünk az előállítás összetétele szempontjából? Megnézzük, a legfrissebb adatok alapján mi szűrhető le az aktuális trendekből mind uniós, mind hazai vonatkozásban, szakértővel is körbejárva az egyre fontosabbnak számító témát, mely a energiaforrások végessége és az energiaárak szempontjából is kihat a mindennapi életre. Az Energiaklub elemzője kifejtette, mire számíthatunk rövid- és közép távon.

Fotó: Getty Images/iStockphoto / 24K-Production Napelemek és szélturbinák, amelyek megújuló energiát termelnek

Hogy fest most az uniós energiamix?

Az idei év második negyedévében az Európai Unióban megtermelt villamos energia 54,1 százaléka zöld, megújuló energiaforrásokból származott, ami kismértékű csökkenést jelent a tavalyi év azonos időszakában mért 54,3 százalékhoz képest az Eurostat napokban publikált adatsora nyomán.

Az EU-ban a napenergia volt a fenntartható villamosenergia-termelés legfőbb forrása, a teljes megújuló villamosenergia-előállítás 41,6 százalékát tette ki akk, részesedése 2025 második negyedévében még 37,0 százalékot képviselt. A szélenergia volt a második legnagyobb forrás 27,7 százalékkal, ezt követte a vízenergia 22,6 százalékkal. A fennmaradó megújuló villamos energia éghető megújuló tüzelőanyagokból (7,7 százalék), valamint geotermikus és egyéb energiaforrásokból (0,4 százalék) származott az adathalmaz alapján.

Bár az Energiaklub szakértője lapunknak már korábban is hangsúlyozta, a klímacélok elérése pillanatnyilag kihívást jelent, és sokkal gyorsabb cselekvésre lenne szükség összeurópai szinten.

Az azonban hazai viszonylatban szintén érvényes, hogy a napenergia a legnagyobb hányadot hasítja ki a megújuló energiahordozókon alapuló energiatortából Magyarországon is.

Az uniós tagállamok mezőnyében a megújuló forrásokból termelt villamos energia legnagyobb aránya a következő országokban volt megfigyelhető 2026 második negyedévében: Lettország (97,7 százalék, főként víz- és napenergia), Dánia (94,3 százalék, főként szélenergia) és Horvátország (92,2 százalék, főként vízenergia) volt.

Ezzel szemben a legalacsonyabb részarányokat Szlovákiában (19,8 százalék), Csehországban (20,9 százalék) és Máltán (24,5 százalék) mérték a zöldenergia részarányát tekintve EU-s összevetésben.

Magyarország esetében durván 49,4 százalékra rúgott a megújuló energiaforrásokból nyert áram részaránya 2026 második negyedévében.

Eszerint még az EU-átlag alatt helyezkedünk el, de a zöld megoldások hányada már megközelíti a teljes villamosenergia-termelés felét.

A V4-eket összehasonlítva azt látni, hogy a szlovákokat és a cseheket e téren bőven leköröztük, sőt még a lengyeleket is magunk mögé tudtuk utasítani a vizsgált időszakban.

Egyre erőteljesebben rajzolódik ki a szén jelentőségének visszaesése európai viszonylatban: 2025-ben a kőszén az EU teljes bruttó villamosenergia-termelésének 3,7 százalékát (105 601 gigawattórát) biztosította, a barnaszén pedig 5,5 százalékát (154 186 GWh-t) adta. 2024-ben a szén teljes villamosenergia-termelési részesedése először csökkent 10 százalék alá, tavaly pedig tovább apadt, így az unió eddigi legalacsonyabb szintjére, 9,2 százalékra süllyedt – s ezzel elérve a történelmi mélypontot a szén áramtermelésének mennyiségére vonatkozóan.

Teljesen megváltozik a magyar energiarecept

A hazai energiastratégia számottevő átalakuláson megy keresztül: a kormány nevében a gazdasági és energetikai miniszter nyáron jelentette be, hogy óriási ütemben növelik a szélenergia-kapacitást az országban. A Kapitány István által beharangozottak szerint a magyar szélenergia programot jelentősen felpörgetnék – és a deklarált cél az, hogy hozzávetőleg 2030-ra legalább 4000 MW-nyi új szélerőművi csatlakozási lehetőséget biztosítsanak Magyarországon. A pályázatok beadásának lehetősége már el is startolt.

Megtízszereznék az eddigi szélenergia-kapacitást. Magyarországi szélerőmű Fotó: Getty Images / Kajdi Szabolcs

Az új, modern típusú szélturbinák országos telepítése egy nagyjából 1,5 milliárd euró értékű villamosenergia-hálózati beruházást ölel fel. Már arra is létezik megoldás, mi történjen élettartamuk lejártával a forgalomból kivont szélkerekekkel.

Mikor érhet be a szélkerekek gyümölcse?

Az Economx megkérdezte az Energiaklub Szakpolitikai Intézet energiaprogram-vezetőjét, Perger Andrást arról, milyen trendek olvasható ki a fentiekből, és hogy az állami szakpolitikai tervek hogyan tudnának beérni majd a következő években, különösen a szélprojekt beizzításának tükrében.

Első körben arról érdeklődtünk, uniós és magyar viszonylatban a megújulókból nyert áram részesedésében mennyiben látható előrelépés, s milyen irányba mozdulhat el az energiamix összetétele.

Perger András kifejtette: „miközben folytatódott a kapacitásbővülés mind szél-, mind különösen a napenergia terén az unió országaiban (nagyságrendileg 2-3, illetve 7-8 százalékra tehető a bővülés a beépített kapacitáshoz képest), a második negyedév időjárása jelentősen befolyásolta az időjárásfüggő megújulók termelését.

A száraz és forró hónapok alatt a szél- és a vízenergia termelése visszaesett az előző évhez képest, a napenergiáé viszont olyan mértékben növekedett, hogy ez ellensúlyozni tudta a többi forrás csökkenését” – húzta alá a szakértő.

A szakmai civil szervezet képviselője hangsúlyozta, „miközben Magyarországon a napos fejlesztések gyakorlatilag mindhárom érintett szektorban (ipari, háztartási és saját célra termelő naperőművek) belassultak az előző évekhez képest, ezzel együtt a napenergia számára hazánkban is kedvező időjárás mellett a Paksi Atomerőmű (júniusban a Duna magas hőmérséklete, augusztusban az alacsony vízállás miatt) csökkent termelése járult hozzá az 50 százalék körüli arányhoz”.

Azzal kapcsolatban, hogy többéves távlatban mennyiben befolyásolhatja a szélerőművek felpörgetése az energiatermelésünket, Perger emlékeztetett, „a jelenlegi kapacitás kiírás célja, hogy 2032-ig 702 MW-tal bővüljön a jelenlegi, 325 MW-os szélenergia-kapacitás”. Megjegyezte, „a kiírás értelmében a hálózati csatlakozás legkorábbi és legkésőbbi időpontja 2030. szeptember 30., illetve 2032. szeptember 30. Hozzáfűzte, a további mintegy 3000 MW megépülésére a későbbiekben lehet majd számítani.

Az első, 702 MW-os ütem megvalósulásával 2031-től számíthatunk a jelenlegi szélenergia-termelés érdemi növekedésére.

Ezzel a jelenlegi termelésének mintegy háromszorosát érheti el a szélenergia-szektor, amivel a hazai áramfogyasztás 5-6 százalékát fedezheti majd” – vetítette előre.

Kérdésünkre kifejtette azt is, hosszabb távon ez a magyar zöldítési volumen mennyiben járulhat hozzá az energiafüggésünk mérsékléséhez; s hogyan tud ehhez hozzájárulni a tárolási kapacitás fejlesztése.

Az Energiaklub szakértője jelezte, „a teljes, 4000 MW-os kapacitás kiépítése üdvözlendő cél, hiszen éves szinten a szélenergia megfelelő eszköz a napenergia kiegyensúlyozásához. Mivel ehhez optimális esetben a szeles kapacitásnak nagyságrendileg a napos felét kell elérnie, még további bővülésre is szükség lehet, amennyiben megvalósul 2030-ra a korábban tervezett 12000 MW napos kapacitás”, miközben jelenleg mintegy 8900 MW naperőmű működik Magyarországon.

Mint érvelt, ezzel együtt 4000 MW szeles kapacitás a hazai villamosenergia-fogyasztás körülbelül ötödét fedezheti a várakozások szerint, jelentős mértékben csökkentve az importigényt.

A rekordmeleg időre utalva úgy fogalmazott: „Ahogy arra az idei nyár rámutatott, nagyon nagy szükség van a jelenleg közel 1000 MW-nyi tárolókapacitás további bővítésére is, hiszen így a napközben megtermelt napenergia-felesleget nem kellene olcsón exportálni, a tárolók koraesti órákban történő kisütésével pedig érdemben csökkenthető lenne mind az importigény, mind pedig a villamosenergia-költség” – rögzítette az Economxnak Perger András.

Korábban a rezsicsökkentés fenntarthatóságának kérdéskörében Perger András az Economxnak többek közt arról beszélt, 2025 folyamán már átfordult a fosszilis és megújulók aránya a villamos energia előállításában. Holoda Attila energetikai szakértő pedig azt hangsúlyozta, ne csak egy típusú megújuló legyen ebben a rendszerben, hanem többre érdemes támaszkodni.

2026. október 5. - hétfő

Forrás: economx.hu