Rekordarányra tett szert a napenergia az EU-ban, de mi sem panaszkodhatunk

Egyre nagyobb jelentőséggel bír a napenergia szerepe az energiatermelésben, még a zöldenergián belül is. A tagállami különbségek mellett grafikonokon mutatja az economx, hogyan is fest most az uniós energiatorta, és ehhez képest miből tevődik össze a sokat emlegetett energiamix Magyarországon.

Az idei év júniusa volt az első hónap a történelemben, amikor a – 22 százalékot képviselő – napenergia volt az Európai Unióban előállított villamos energia legfőbb forrása – erre derült fény az Eurostat napokban publikált adataiból.

Eszerint a főleg – közvetlen energiává való átalakítást jelentő – fotovoltaikus napenergia aránya kétszámjegyű nagyságrendűre hízott az uniós energiamixben a frissen megjelentetett adatkészlet alapján.

Az EU statisztikai hivatalának adathalmazából kiderül az is, hogy immár az atomenergia részarányát is lekörözte a szoláris energiatermelés részesedése.

A látványos emelkedés a napenergia hasznosításában nem pusztán az öreg kontinensen általános, hanem Magyarországon is fokozódó ütemben állunk át erre a megújuló energiatípusra.

Hazánk egyfelől előkelő helynek örvend a napelemek teljesítmény-növekedésének vetületében, azonban, ha a megújulók megoszlását nézzük meg tüzetesebben, van még behoznivalója.

Összességében ugyanis a megújuló energiaforrások súlya nem olyan izmos a hazai nettó elektromos áramtermelésben, ahogyan az az alábbiakból is kiderül.

Tagállami különbözőségek és a magyar energiarecept

Ahogy az ismertetett adatsor rávilágít, 2025 második negyedévében az EU-ban a nettó villamosenergia-termelés 54 százaléka megújuló energiaforrásokból származott, ami növekedést jelent a 2024 azonos negyedévében regisztrált 52,7 százalékhoz képest. Ez a növekmény főként a napenergiának köszönhető, mely összesen 122 317 gigawattórát (GWh) termelt idén a második negyedévben, ami a teljes villamosenergia-termelési mix 19,9 százalékát teszi ki április elejétől június végéig.

Júniusban a 22 százalékot elérő napenergia volt az EU-ban termelt villamos energia fő forrása, ezzel pedig nem csupán a nukleáris energiát (21,6 százalék), de a szélenergiát (15,8 százalék), a vízenergiát (14,1 százalék) és a földgázt (13,8 százalék) is túlszárnyalta.

Az uniós tagállamok közül 2025 második negyedévében Dániában volt a legmagasabb a megújuló energiaforrások nettó villamosenergia-termelésének aránya 94,7 százalékkal, ezt követte Lettország (93,4 százalék), Ausztria (91,8 százalék), Horvátország (89,5 százalék) és Portugália (85,6 százalék). A legalacsonyabb arányt megújuló energiaforrások szempontjából Szlovákiában (19,9 százalék), Máltán (21,2 százalék) és Csehországban (22,1 százalék) regisztrálták.

Ha csak a júniust vesszük alapul, az országrangsor így néz ki: az első helyre Lettország (98,8 százalék), a másodikra Dánia (96,8 százalék) került, majd a harmadik helyezést Luxemburg (95,2 százalék) szerezte meg. Júniusi mércével a lista aljára Málta (19,4 százalék), Szlovákia (20,9 százalék) és Csehország (27,3 százalék) lépett.

Az sem mellékes, hogy a 27-ből 15 uniós országban nőtt a megújuló energiaforrások aránya a nettó villamosenergia-termelésben 2025 második negyedévében.

A legnagyobb éves növekedést Luxemburgban (+13,5 százalékpont ) és Belgiumban (+9,1 százalékpont) regisztrálták, mindkettő annak köszönhető, hogy a napenergia felhasználása jócskán megugrott.

Uniós szinten a második negyedév azt mutatja, hogy a megújuló forrásokból termelt villamos energia oroszlánrésze, 36,8 százaléka napenergiából, valamint szélenergiából (29,5 százalék) és vízenergiából (26,0 százalék) származott, ezt követték az éghető megújuló tüzelőanyagok (7,3 százalék) és a geotermikus energia (0,4 százalék).

Tavaly június és most június között, egy év leforgása alatt Magyarország jelentősen, 39,1-ről 53 százalékra tudta feltornázni a megújuló energiaforrások részarányát a nettó áramtermelésében.

A 20. helyről előrébb léptünk a 16. helyre összességében, ám ha tovább bontjuk az összképet, látni azt is, hogy a kifejezetten megújuló, zöldenergia nagyobb volumenű kiaknázása idehaza még nem teljesen érett be – főként akkor, ha a zöldítésen belül a fűtési és hűtési célú felhasználást vizsgáljuk. Az energetikára is kiható vízkérdés egyébként EU-szerte fajsúlyosnak számít.

Az már egy ideje kedvező fordulatot sejtet, hogy a tavalyi évben – 25 százalékkal – Magyarországon képviselte a világon a legnagyobb hányadot a napenergia az áramtermelésben. A napkollektorok telepítésének állami felpörgetésén túl viszont más aspektusok is felmerülnek.

A napelemek nagyfokú országos kapacitásbővítésének célját már jó ideje zászlajára tűzte a kormány – ám addig a felismerésig érdemben csak mostanában jutott el, hogy a földgázfüggőségünket ideje enyhíteni, s ehhez a geotermikus energia is fontos, így az energiaügyi tárca szerint ez utóbbi, a földhő a magyar zöldgazdaság vezető erejévé nőheti ki magát. Azt várják, hogy az ország energiatárolói összkapacitása 2026-ig 0,5 gigawattra, 2030-ra pedig 1 gigawattra nőhet.

Azt is meg kell jegyezni, hogy többek közt a víz- és a szélenergia jelentősége látványosan elhalványult az országban az elmúlt bő évtizedben.

Hogy néz ki az energiakoktélunk?

Egészen vegyes energetikai összkép rajzolódik ki, ha a teljes áramtermelés európai receptjét vesszük górcső alá.

Az energiamix az energiaigények kielégítésére felhasznált különböző energiaforrások megoszlási arányát jelenti az energiatermelésben. Az energiamix összetételének sokszínűbbé tétele biztosítja az energiabiztonság erősítését egy adott országban.

A hazai trendeket látva megállapítható, hogy 2024 júniusa és idén június között az energiamix összetételében szignifikáns változások zajlottak le. Uniós viszonylatban szintén, de láthatóan akadnak ezért hangsúlybeli eltérések.

Az EU-s átlagra vonatkozóan a napenergia részaránya 33,7-ről 46,6-ra bővült, a szélenergia hányada 0,9-ről 1,2-re duzzadt, miközben a megújuló éghető tüzelőanyagé 3,6-ről 4,6-re csökkent, a vízenergia aránya pedig 0,9-ről 0,6-re párolgott júniusra éves alapon.

2025 júniusában a magyarországi atomenergia szelete még közel 40 százalékra rúgott, miközben az uniós átlag feleekkora, bő 21 százalékos szinten állt. Fosszilis energia terén viszont hazánk áll jobban, 13,9 százalékot tesz ki az uniós 23,1 ellenében. A fosszilis energiaforrások közé sorolják a nem megújuló éghető tüzelőanyagoktól a kőolaj- és földgáztermékeken át a szénig mindent, ami nem zöld és nem is nukleáris energia.

Az unió energiatortájából alapvetően a kiegyensúlyozottság olvasható ki, míg a magyarországi mix túlnyomórészt, majd’ 80 százalékban atom- és napenergiára támaszkodik – ez amennyire előny, annyira hátrány is tud lenni a diverzitás hiánya miatt.

Ha a második negyedévre fókuszálunk, az szűrhető le, hogy a napenergia arányában Luxemburg (55,3 százalék) állhat a képzeletbeli dobogó tetejére, az ezüstérmes Magyarország (39,1 százalék) lett, a harmadik helyre pedig Hollandia (33,4 százalék) jutott.

A V4-ek országcsoportját szemlélve feltűnő, hogy a régióban hazánk vezet, így megelőzve nemcsak a szlovákokat és a cseheket, hanem Lengyelországot is a zöldenergia relatív arányában. Noha a lengyelek például épp most készítik elő, hogy megemeljék a szárazföldi szélerőműveik kapacitását, ám magyarországi viszonylatban pedig még várat magára ennek a kérdésnek az állami újragondolása.

Forrás: economx.hu