Rekordévet zárt a globális napelempiac: 664 GW 2025-ben, de 2026-ban két évtizede először visszaesés várható

NEMZETKÖZI PIACI KÖRKÉP

A SolarPower Europe Global Solar Market Outlook 2026–2030 kiadványa szerint a 12 százalékos éves bővülés érzékelhető lassulást jelez; a globális teljesítmény átlépte a 3 TW-ot, a hangsúly pedig a kapacitásépítésről a rendszerintegrációra helyeződik át.

A világ 2025-ben rekordmennyiségű, 664 GW új napelemes kapacitást épített ki, ám az éves növekedés üteme a 2024-es 32 százalékról 12 százalékra lassult, és 2026-ban a SolarPower Europe középső forgatókönyve szerint két évtizede először visszaesés várható. A telepítések súlypontja továbbra is Ázsiában van, miközben a jelentés fő üzenete, hogy a napelem terjedésének új korlátja már nem a kapacitás, hanem a hálózati és rendszerintegráció: a villamosenergia-rendszerbe illesztés a hálózatfejlesztésen, az energiatároláson és a rugalmassági megoldásokon múlik. Ez pedig közvetlenül egybevág a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) szakmai prioritásaival.

Rekord és lassulás egyszerre

A SolarPower Europe Global Solar Market Outlook 2026–2030 kiadványa szerint a világ 2025-ben rekordmennyiségű, 664 GW új napelemes (PV) kapacitást helyezett üzembe. Ez újabb csúcsév az iparág számára, a bővülés üteme azonban érzékelhetően lelassult: az éves kiépítés a 2023-as 85 százalékos és a 2024-es 32 százalékos növekedés után tavaly már csak 12 százalékkal haladta meg az előző évit. Abszolút értékben a 664 GW 69 GW-tal több a 2024-es, és 212 GW-tal több a 2023-as beépítésnél.

A növekvő éves ütem mellett a kumulált flotta is új mérföldkövet ért el: a jelentés szerint a globális napelemes összteljesítmény 2026 elején átlépte a 3 TW-ot, kevesebb mint két évvel a 2 TW, és mintegy négy évvel az 1 TW elérése után. A napelem 2025-ben az összes új megújuló kapacitás 77 százalékát adta, és minden más energiatechnológiánál gyorsabban bővült.

A termelési oldalon a napenergia 2025-ben 2 778 TWh villamos energiát állított elő, ami a globális villamosenergia-kereslet mintegy 9 százalékát fedezte – háromszor annyit, mint öt évvel korábban. A kiadvány – az Ember 2026-os adataira hivatkozva – kiemeli, hogy a napelemes termelés ezzel először előzte meg a szélenergia 2 711 TWh-s éves termelését.

1.ábra. Éves globális napelemes kapacitásbővülés 2023–2025, az éves növekedési ütem feltüntetésével. Adatok forrása: SolarPower Europe, Global Solar Market Outlook 2026–2030; ábra: MNNSZ szerkesztés

Kína dominál, India átvette a második helye

A bővülés erősen koncentrált maradt. Az Ázsia–Csendes-óceáni térség 487 GW-tal a globális kiépítés 73 százalékát adta, ezen belül önmagában Kína 382 GW-ot telepített, ami rekordot jelentő 57 százalékos világpiaci részesedésnek felel meg. India 45,7 GW-tal, éves szinten mintegy 49 százalékos bővüléssel megelőzte az Egyesült Államokat (43,2 GW), és a világ második legnagyobb napelempiacává vált.

Az amerikai kontinens 43,2 GW-ot épített ki, ami 13 százalékos éves visszaesés, míg a Közel-Kelet és Afrika 23,7 GW-tal 51 százalékos növekedést ért el. A tíz legnagyobb piac – Kína, India, az Egyesült Államok, Németország, Brazília, Spanyolország, Szaúd-Arábia, Franciaország, Olaszország és Japán – együttesen az új globális beépítés 82 százalékát adta.

1.táblázat. A napelemes kapacitásbővülés regionális megoszlása 2025-ben. Adatok forrása: SolarPower Europe, Global Solar Market Outlook 2026–2030; szerkesztés: MNNSZ.

2.ábra. A tíz legnagyobb napelempiac éves kiépítése, 2024–2025 (GW). A törött függőleges tengely Kína kiugró értéke miatt szükséges. Adatok forrása: SolarPower Europe, Global Solar Market Outlook 2026–2030; ábra: MNNSZ szerkesztés

Európa: lapos növekedés, integrációs korlátok

A jelentés szerint az EU-27 – egységes piacként tekintve – 67,2 GW-tal a második legnagyobb piac lenne a világon, a bővülés azonban gyakorlatilag megállt: mindössze 1 százalékos volt. A SolarPower Europe tágabb, az EU-n túli országokat is magában foglaló Európa-régiója 81,6 GW-ot ért el, ami 3 százalékos éves növekedésnek felel meg. Németország a világ negyedik és Európa legnagyobb piacaként 17,4 GW-ot telepített, Spanyolország 11,3 GW-ot, Franciaország 6,9 GW-ot, Olaszország pedig 6,4 GW-ot.

Az európai – és különösen az uniós – növekedés lassulása jól szemlélteti a kiadvány központi megállapítását: egyre több piacon nem a beépíthető kapacitás, hanem a rendszerintegráció jelenti a valódi korlátot. A hálózati torlódás, a leszabályozás (curtailment) és az egyre gyakoribb negatív piaci árak fékezik a további terjedést, amennyiben a rugalmassági és tárolási kapacitások nem tartanak lépést a termelés bővülésével.

2026: két évtized után az első éves visszaesés

A piac a jelentés szerint több mint két évtized után először zsugorodhat. A középső (medium) forgatókönyv szerint a globális kiépítés 2026-ban 8 százalékkal, 612 GW-ra esik vissza; az alsó forgatókönyv 25 százalékos csökkenéssel 501 GW-ot, míg a Kínán kívüli erősebb telepítéstől függő felső forgatókönyv 9 százalékos növekedéssel 724 GW-ot valószínűsít. A középső pálya lenne az első éves visszaesés nagyjából 2006 óta.

A visszaesés szinte teljes egészében Kínához köthető, ahol a jelentés 24 százalékos csökkenést vár. A háttérben szabályozási változás áll: Kína 2025. június 1-jétől megszüntette az új naperőművekre vonatkozó rögzített, kötelező átvételi árat (feed-in tariff), aminek hatására a fejlesztők az utolsó garantált tarifák megszerzése érdekében 2025 első felére időzítették a beruházásokat; az új projekteknek immár a nagykereskedelmi piacon kell értékesíteniük az áramot. A kínai piac 2026-os visszaesése önmagában meghaladja a világ többi részén együttesen várt bővülést, ami jól mutatja Kína súlyát a globális számokban. A SolarPower Europe hangsúlyozza, hogy a csökkenés nem a napenergia versenyképességének strukturális gyengülését, hanem elsősorban egy kínai szabályozási hatást tükröz.

3.ábra. A 2026-os globális kilátások a három forgatókönyv szerint, a 2025-ös tényadathoz (664 GW) viszonyítva. Adatok forrása: SolarPower Europe, Global Solar Market Outlook 2026–2030; ábra: MNNSZ szerkesztés

Napelem plusz tárolás: a rendszerintegráció az új szűk keresztmetszet

A jelentés legfontosabb szakmai üzenete, hogy a napenergia felfutásának új korlátja már nem a kapacitás, hanem a villamosenergia-rendszerbe illesztés. Walburga Hemetsberger, a SolarPower Europe vezérigazgatója szerint a naperőművek méretezése már nem pusztán több kapacitás telepítéséről szól, hanem arról, hogy az mennyire jól integrálható a rendszerbe. Megfogalmazása szerint egyre több piacon a hálózati torlódás, a leszabályozás és a negatív árjelzések fékezik a telepítést, ezért sürgősen beruházásokra van szükség a hálózatokba, az akkumulátoros energiatárolásba és más, nem fosszilis rugalmassági megoldásokba.

Sonia Dunlop, a Global Solar Council vezérigazgatója ugyanezt a hangsúlyeltolódást emelte ki: értékelése szerint a napelem és a tárolás együttese kulcsszerepet játszik egy egyre kiszámíthatatlanabb világban, a napenergia hosszú távú, rekorddöntő növekedési trendje pedig a legnagyobb piacokat érintő szabályozási kiigazítások ellenére változatlan, az iparág pedig úton van afelé, hogy 2030-ig több mint kétszeresére növelje kapacitását. A jelentés Ausztráliát emeli ki jó példaként: a kiadvány szerint 2026 áprilisában mintegy 69 000 háztartási energiatárolót kapcsoltak össze napelemes rendszerrel, ami a decentralizált tárolóflotta rendkívül gyors felfutását jelzi.

Ez az üzenet közvetlenül összecseng a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség szakmai prioritásaival. A Szövetség évek óta az önfogyasztás, az energiatárolás és a rendszerintegráció erősítését, az idősávos (time-of-use) tarifareformot, az okosmérők kiépítését, a termelő-fogyasztói (prosumer) jogok bővítését, az aggregátori piac megnyitását, az energiaközösségek és a rugalmassági szolgáltatások fejlesztését, valamint a hálózatfejlesztést szorgalmazza. A napelem + tárolás + elektromos mobilitás önfogyasztási szinergiája pontosan azt a rendszerszintű rugalmasságot adja, amelyet a nemzetközi kiadvány a további terjedés feltételeként jelöl meg.

2030-as kitekintés: átmeneti visszaesés, tartósan felfelé mutató trend

A 2026-os megtorpanás ellenére a jelentés hosszú távú kilátása egyértelműen felfelé mutat. A prognózis szerint az éves globális kiépítés 2030-ra mintegy 864 GW-ra emelkedik, a kumulált teljesítmény pedig a középső forgatókönyvben 6,6 TW-ra, a felső pályán akár 7,6 TW-ra nő. A 6,6 TW-os középső előrejelzés ugyanakkor lefelé módosított érték az egy évvel korábbi kiadvány 7,1 TW-os becsléséhez képest.

A SolarPower Europe értékelése szerint a napenergia középtávon is az energiaátmenet fő pillére marad: várhatóan a 2030-as klímacélok teljesítéséhez szükséges megújuló kapacitás mintegy 60 százalékát a napelem adja, az iparág pedig úton van afelé, hogy évtized végére több mint kétszeresére bővítse teljesítményét.

Energiabiztonsági dimenzió

A kiadvány a napenergia energiabiztonsági szerepét is kiemeli, a megújuló geopolitikai feszültségek és – a jelentés megfogalmazása szerint – a négy éven belüli második fosszilis energiaválság kontextusában. A SolarPower Europe illusztrációja szerint a 2025-ös napelemes villamosenergia-termelés nagyjából 540 milliárd köbméter földgáznak felel meg, ami hozzávetőleg ötszöröse a Hormuzi-szoroson évente áthaladó cseppfolyósított földgáz (LNG) mennyiségének.

A kiadvány elemzése szerint 2025-ben a napelem lett a globális primerenergia-kereslet növekedésének legnagyobb egyedi hozzájárulója: az új energiaigény mintegy 27 százalékát fedezte, megelőzve a földgázt (17%), a kőolajat (15%) és a szenet (9%). Az elemzés szerint ezzel a napenergia először előzte meg a földgázt ebben a mutatóban.

Szabályozási háttér és hazai vonatkozás

A jelentés által jelzett integrációs kihívások kezeléséhez az uniós jogi keret 2024-ben megerősített eszköztárat kínál. A villamosenergia-piac reformja [az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1711 irányelve és (EU) 2024/1747 rendelete, amelyek a 2019/944 irányelvet és a 2019/943 rendeletet módosítják] kifejezetten a rugalmasság, az energiatárolás, a keresletoldali válasz, valamint a fogyasztói és termelő-fogyasztói jogok erősítését célozza, többek között a tagállami rugalmassági szükségletek felmérésének előírásával és a nem fosszilis rugalmasság támogatásának lehetővé tételével. Ezek pontosan azok a szabályozási eszközök, amelyekre a napelem tömeges rendszerbe illesztéséhez szükség van.

A megújuló célkitűzések kereteit a megújuló energia irányelv harmadik átdolgozása (RED III, az (EU) 2023/2413 irányelv) adja, amely az uniós 2030-as megújuló részarányt legalább 42,5 százalékban (45 százalékos törekvéssel) rögzíti – ez az a keret, amelyen belül a napenergia a szükséges megújuló kapacitás mintegy 60 százalékát adhatja. A tárolóflotta bővülésének fenntarthatósági és életciklus-követelményeit az elemekről és akkumulátorokról szóló (EU) 2023/1542 rendelet határozza meg.

Hazai szinten a keretet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (VET) és a háztartási méretű kiserőművekre (HMKE) vonatkozó 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet adja. A magyar lakossági napelemes szektor a szaldós elszámolásról fokozatosan az önfogyasztás és a tárolás irányába mozdul el; az MNNSZ álláspontja szerint a szektor jövője nem a szaldó fenntartásán, hanem az önfogyasztás, az energiatárolás és a rendszerintegráció erősítésén múlik. Ezt az irányt szolgálják a hazai tárolótámogatási programok, köztük a vállalati fejlesztéseket célzó Jedlik Ányos Energetikai Program és a lakossági Otthoni Energiatároló Program is, összhangban a Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) 2030-as céljaival.

2026. augusztus 4. - kedd

Forrás: mnnsz.hu