Sokkal olcsóbbá váltak a megújulók

Egy energetikai elemző szervezet, az IRENA adatai szerint tavaly a szélenergia 53, a napelemek pedig 41 százalékkal olcsóbban termeltek áramot a fosszilis energiánál. Ezzel 467 milliárd dollárt spórolt a világ, erősítve az energiabiztonságot

Az International Renewable Energy Agency (IRENA) július végén kiadott, Renewable Power Generation Costs in 2024 címmel futó jelentése átfogó elemzést nyújt a megújuló energiaforrások tavalyi költségoldalú versenyképességéről. A tanulmányuk szerint a megújulók a teljes életciklusuk alatt továbbra is költséghatékonyabbak a fosszilis tüzelőanyagoknál, ami a technológiai innováció, a versenyképes ellátási láncok és a méretgazdaságosság eredménye.

A jelentésből kiderül, hogy tavaly a globális megújulóenergia-kapacitás 15 százalékkal nőtt, elérve a 4448 GW-ot. A teljes kapacitásból 529 GW-nyi új, kifejezetten költséghatékony megújulótermelő egység létesült, amely immár 91 százalékban kevesebbért termelt áramot, mint a legolcsóbb fosszilis alternatívák. Vagyis az új megújulóenergia-kapacitások nagy része alacsonyabb költséggel működik, mint a fosszilis energiaforrások legolcsóbb változatai, amennyiben a működésük várható idejét és az átlagos termelésüket nézzük.

Az IRENA adatai szerint a megújulók tavalyi növekedése 57 milliárd dollárnyi fosszilis tüzelőanyagköltség-megtakarítást eredményezett világszerte.

Látványosan olcsóbb lett a szárazföldi szélenergia

A jelentés alágazatonként végigveszi a megújulókat, és először a szárazföldi szélenergiát vizsgálja. Ennek az áramtermelési költsége mindössze 0,034 dollár/kWh volt tavaly átlagosan, ami 53 százalékkal alacsonyabb, mint a legolcsóbb fosszilis tüzelőanyag-alapú alternatíváké. Ez figyelemre méltó költségelőny, hiszen 2023-hoz képest további 8 százalékpontos csökkenés, amit a technológiai fejlődés, a hatékonyabb szélturbinák és a méretgazdaságosság javulásának együttese tett lehetővé.

Érdekes módon, bár Európában és Afrikában a szárazföldi szélenergia költségei hasonlók, a mögöttük lévő költségszerkezet eltérő, ami főként a tőke- és finanszírozási költségek regionális különbségeiből adódik.

A tengeri szélenergia hozama nőtt

A tengeri szélenergia költségei tavaly vegyes képet mutatnak: az áramtermelés szinten tartott költsége (LCOE) 4 százalékkal növekedett 2023-hoz képest, ugyanakkor a technológia továbbra is versenyképes maradt a fosszilis alternatívákkal szemben. Ez a drágulás elsősorban a nyersanyagárak ingadozásából és a szállítási költségek emelkedéséből adódott. Mindazonáltal a teljes projektköltségek terén 8 százalékos csökkenés figyelhető meg, amit a technológiai fejlesztések tettek lehetővé. A turbinák hatékonyabb működése és nagyobb energiahozama pedig jelentősen hozzájárult a versenyképesség fenntartásához.

A napelemek ára is tovább zuhant

A napelemes rendszerek költségei tavaly tovább zuhantak, az áramtermelés ára elérte a 0,043 dollár/kWh-t, ami 41 százalékkal alacsonyabb, mint a fosszilis tüzelőanyagok legolcsóbb alternatívái. Ez a költségszint 2023-hoz képest 13 százalékos csökkenés, ami mögött a napelemmodulok árának drámai, 2009 óta immár 90 százalékos zuhanása áll.

A jelentős árcsökkenés a gyártási kapacitások bővülésének és a fejlettebb, hatékonyabb anyagok alkalmazásának köszönhető, amelyek a napelemeket együttesen tették a megújuló energiaforrások egyik legversenyképesebb megoldásává.

Egyéb megújulók: a CSP térnyerése

A hagyományos szélturbinák és napelemek mellett más megoldások is terjednek. Az ún. koncentrált naperőművek (CSP) olyan rendszerek, amelyek tükrök vagy lencsék segítségével fókuszálják a napfényt egy pontra, hogy ott hőt termeljenek, amelyet aztán gőzturbinákon keresztül elektromos árammá alakítanak. Ez a technológia különösen alkalmas nagyüzemi energiatermelésre száraz, napos régiókban, például sivatagokban. Nagy előnye, hogy így könnyebb a napenergia tárolása és éjszakai hasznosítása.

Tavaly a CSP költségei 46 százalékkal csökkentek 2023-hoz képest, főként a fejlettebb optikai rendszerek, a hőátadási technológiák javulása és a méretgazdaságosság miatt.

Olcsóbb lett a geotermikus, és stagnált a vízenergia költsége

A geotermikus energia előnye, hogy nem függ az időjárási viszonyoktól. Tavaly ennek a költségei 16 százalékkal lettek olcsóbbak 2023-hoz képest, amit a fejlettebb fúrási technológiák, a hatékonyabb hőcserélők és a projektek méretének növekedése tett lehetővé. Ez a csökkenés különösen azokban a régiókban jelentős, ahol bőséges geotermikus erőforrások állnak rendelkezésre, például Izlandon, egyes afrikai és ázsiai országokban vagy épp Kelet-Közép-Európában.

A vízerőművek a megújulók közül a legelterjedtebbek, ám ezek költségei mindössze 2 százalékkal mérséklődtek 2023-hoz képest, mivel a technológia már érett, és a további költséglefaragási lehetőségek korlátozottak. A csökkenés elsősorban a korszerűbb turbinák és a karbantartási folyamatok optimalizálása révén valósult meg, de a földrajzi és környezeti korlátok miatt a vízerőművek bővítése lassabb ütemben zajlik – jegyzi meg a jelentés.

A mezőgazdasági hulladékból, fából vagy bioüzemanyagokból származó bioenergia költségei tavaly 13 százalékos LCOE-növekedést mutattak, amit a telepítési árak 16 százalékos emelkedése okozott. A költségemelkedés hátterében az alapanyagok, például a biomassza árának az emelkedése és a logisztikai kihívások állnak, amelyek különösen a fejlett országokban növelték a projektek költségeit.

Energiatárolási trendek

Az akkumulátoros energiatárolás (BESS) alapvető fontosságú a megújulók hálózati integrációjához, mivel kiegyenlíti a termelési csúcsokat és mélypontokat.

Tavaly a BESS költségei 192 dollár/kWh-ra csökkentek a nagyüzemi rendszerek esetében, ami 2010 óta 93 százalékos esés.

Mindez a gyártási kapacitások bővülésének, a fejlettebb anyagok, például hatékonyabb elektródák használatának, valamint az optimalizált gyártási technikák bevezetésének köszönhető.

467 milliárd dollárnyi előny

Az elemzés szerint a megújuló energiaforrások globálisan 467 milliárd dollárnyi fosszilis tüzelőanyag-költséget takarítottak meg, így csökkentve az energiatermelés gazdasági terheit. A megújulók használata mérsékli a nemzetközi üzemanyagpiacoktól való függőséget is, ezzel növelve a regionális energiabiztonságot. Továbbá e szektor bővülése világszerte új munkahelyeket teremt, különösen a fejlesztési és üzemeltetési területeken.

Azonosított kihívások és kockázatok

Ugyanakkor a megújuló energiaforrások terjedését tavaly számos geopolitikai és gazdasági tényező nehezítette, amelyek költségnövekedést okozhattak a szektorban.

Például a vámháború igencsak megdrágította a kulcsfontosságú nyersanyagok és alkatrészek, például a napelemekhez szükséges szilícium vagy a szélturbinák mágneseinek beszerzését.

Ehhez társult a nyersanyaghiány, amely a globális ellátási láncok zavarai miatt alakult ki, például a ritkaföldfémek kitermelésének korlátozottsága vagy a bányászati kapacitások szűkössége miatt. A kínai gyártási dinamika változása szintén jelentős hatással volt a piacra, mivel Kína exportkorlátozásokkal befolyásolta az árakat például a lítiumion-akkumulátorok piacán.

Lassú hálózati fejlesztések, magas tőkeköltségek

A megújuló energiaforrások integrációját a hálózati csatlakozás szűk keresztmetszetei és a lassú engedélyezési folyamatok hátráltatják, különösen a G20-országokban és a feltörekvő piacokon, ahol ezek a tényezők jelentősen késleltetik a projekteket. A hálózatok gyors bővítése és modernizálása pedig fontos lenne ahhoz, hogy a megújulók hatékonyan beépülhessenek az energiaellátásba.

Mindezek mellett a fejlődő országokban a magas tőkeköltségek és a makrogazdasági kockázatok jelentősen növelik a megújuló energiaforrások áramtermelési költségeit. Az áramvásárlási megállapodások (PPA-k) ugyanis elengedhetetlenek a finanszírozási kockázatok csökkentéséhez, hiszen ezek vonzóbbá teszik a beruházásokat és elősegítik a megújulók terjedését. Továbbá a digitális infrastruktúra és a rugalmasság hiánya is akadályozza a megújulók teljes potenciáljának kihasználását – jegyzik meg az IRENA szakértői.

A tanulmány következtetései

Az IRENA tavalyi adatai is megerősítik, hogy a megújulók térnyerése megállíthatatlan, de az átütő sikerhez, a klímacélok eléréséhez célzott intézkedésekre van szükség. Az alábbi öt pont részletezi, hogy az ügynökség szerint ez mit jelentene a jövőben.

A megújulók versenyképessége tovább erősödik

A napelemek és a szárazföldi szélenergia az energiapiac alapvető megoldásaivá váltak, hála a technológiai újításoknak és a méretgazdaságosságnak. A napenergia-potenciál kiaknázása, különösen az agrár- és ipari szektorban további terjedést ígér, amit az akkumulátoros energiatárolás (BESS) és a hibrid rendszerek költségcsökkenése is támogat.

Globális energiapiaci trendek

A fosszilis tüzelőanyagok szabályozói kiszorítása arra ösztönzi az országokat, hogy növeljék a megújulók arányát az energiamixben. Ebben különösen az EU jár az élen: itt a 2050-es klímasemlegességi cél és a 2030-ra kitűzött 11,2 TW megújuló kapacitás nagy ösztönző, de a modernizáció és az áramvásárlási megállapodások megerősítése világszerte fontos.

Hálózati, engedélyeztetési és finanszírozási kihívások

A hálózati infrastruktúra fejlesztése elengedhetetlen a nap- és szélenergia-projektek integrálásához, mivel a lassú engedélyezési folyamatok és a hálózati szűk keresztmetszetek jelentős akadályt jelentenek. A kisebb projektek magas tőkeköltségei szintén kihívást okoznak, de a stabil bevételi keretek és a nemzetközi források segíthetnek. A nyersanyaghiány, valamint a kereskedelmi vámok hatásait a lokális gyártási kapacitás bővítésével lehetne, kellene enyhíteni.

Nagy lehetőségek: mezőgazdaság és akkus tárolás

A napelemek költségcsökkenése látványosan tovább ösztönzi például a mezőgazdasági rendszerek terjedését. Az akkumulátoros energiatárolás olcsóbbá válása enyhíti a hálózati terhelést és növeli az energiafüggetlenséget, továbbá új munkahelyek jönnek létre a kivitelezés, az üzemeltetés és a karbantartás terén.

Globális és regionális együttműködés

Francesco La Camera, az IRENA igazgatója hangsúlyozza, hogy a megújulók előretörése – dacára a kedvező trendeknek – nem garantált, és ezen a téren a globális együttműködés alapvető fontosságú.

Forrás: makronom.eu