Távolról is belenyúlhatnak a napelemek működésébe: november 1-jétől tiltólistára kerültek a kockázatos inverterek, a régieket is le kell cserélni

Az inverterek gyártói akár távolról is hozzáférhetnek a berendezésekhez, és beavatkozhatnak azok működésébe, ami komoly biztonsági kockázatot jelenthet. Emiatt 2026. november 1-jétől uniós forrásból nem finanszírozható olyan inverter telepítése, amely kockázatosnak minősített gyártótól származik. Az ilyen berendezéseket a már meglévő, uniós támogatással érintett rendszerekben is le kell cserélni. Az intézkedés elsősorban a napelemes rendszerek, a szélerőművek és az energiatárolók tulajdonosait érinti.

November 1-jén lejárt a határidő: ettől az időponttól kezdve az uniós villamosenergia-hálózathoz csatlakozó, uniós forrásból finanszírozott napelemes, szélenergetikai és energiatárolási projektekből ki kell zárni a magas kockázatúnak minősített inverterbeszállítókat. A már működő rendszerek esetében pedig fokozatosan át kell térni a biztonságosabbnak ítélt gyártók berendezéseire – írja a Magyar Napelem- és Napkollektor Szövetség az Euronews beszámolója alapján.

Van mire cserélni a kínai invertert

Az Európai Bizottság szerint a nem kínai inverterekből már ma is van működőképes kínálat, és Európa energetikai infrastruktúrájának biztonsága megéri a többletköltséget. Ugyanakkor az iparági szereplők egy része továbbra is abban bízik, hogy a Bizottság eseti mentességeket ad ahelyett, hogy egy-egy projektet teljes egészében elzárna a finanszírozástól. Főként ott remélhető mentesség, ahol a csúszás előre nem látható okból, például az engedélyezés elhúzódása miatt állt elő.

A Bizottság 2026 tavaszán elfogadott ideiglenes szakpolitikai iránymutatást, amely két olyan pontosítást is tartalmaz, amely a hazai piac szempontjából is fontos. Egyrészt a korlátozás nem szűkül a hagyományos napelemes inverterekre, ugyanis a hatálya alá tarrtoznak az energiatároló rendszerek teljesítményátalakítói (Power Conversion System, PCS) és az önállóan, illetve a naperőmű mellé telepített tárolók is. Másrészt a magas kockázatú minősítés nem kizárólag Kínához kötődik: a nyilvánosságra került feltételrendszer felsorol Kína mellett, Oroszország, Irán és Észak-Korea joghatósága alá tartozó, illetve az ezen államok által tulajdonolt vagy ellenőrzött vállalatokat is.

A korlátozás elsődlegesen az Európai Beruházási Bank (EIB) és az Európai Beruházási Alap finanszírozására terjed ki, beleértve az EIB kétmilliárd eurós megújulóenergia-keretét is. A hatókör súlyát az adja, hogy az EIB 2025-ben az uniós napelemes kapacitásbővülés mintegy ötödét finanszírozta.

Meg kell válni azoktól az inverterektől, amelyek gyártója kockázatosnak minősül/Vémi Zoltán /Világgazdaság

Miért éppen az inverter?

Az inverter a modern energetikai rendszer vezérlőeleme: nem pusztán egyenáramot alakít váltakozó árammá, hanem folyamatos hálózati kommunikációt tart fenn, távolról frissíthető firmware-rel működik, és a gyártó felhőszolgáltatásán keresztül rendszerint távolról monitorozható és paraméterezhető – magyarázza az MNNSZ. Ugyanez a képessége jelenti a kockázatot: a gyártója elvileg távolról hozzáférhet az eszközökhöz és beavatkozzon a működésükbe.

Nagyszámú eszköz egyidejű, koordinált lekapcsolása vagy paraméterátállítása a villamosenergia-rendszer stabilitását veszélyeztetheti, szélsőséges esetben nagy kiterjedésű üzemzavarhoz vezethet.

A kockázatot a függés mértéke nagyítja fel. Az Európai Parlamentben elhangzott becslés szerint az Európába importált napelemes inverterek mintegy 80 százaléka kínai eredetű; a globális inverterpiacon a kínai gyártók részesedése hasonló arányú. A 2025. december 16-án közzétett uniós gazdaságbiztonsági doktrína ezért nevesítette a napelemes invertereket magas kockázatú függésként, négy tényezőt emelve ki:

▪ a beszállítói koncentrációt,

▪ a kibermanipuláció lehetőségét,

▪ a hálózati üzemviteli adatokhoz való hozzáférést

▪ és az ellátási láncba való beépülés kockázatát.

A Bizottság ugyanakkor célzott mentességeket ígért egy évet meghaladó csúszás, illetve nyomós politikai vagy biztonsági megfontolás esetére.

Az iránymutatás önmagában finanszírozási feltételrendszer, nem pedig importtilalom: közvetlenül azt szabályozza, hogy mire fordítható uniós forrás. A hatályos uniós jog azonban több ponton is ugyanebbe az irányba mutat, és ezek a rendelkezések a finanszírozástól függetlenül is kötelezik a piaci szereplőket.

A magyar piac három csatornán keresztül érintett

Minden olyan hazai naperőmű-, szél- és tárolási projekt, amely uniós intézményi – elsősorban EIB vagy EIF – finanszírozásra épül, a november 1-jei határidő hatálya alá esik. A tárolói teljesítményátalakítók kifejezett nevesítése miatt ez a gyorsan bővülő hazai tárolópiacot is közvetlenül érinti.

A kiberbiztonság a megújulóenergia-aukciók kötelező előminősítési szempontjává vált. Ez azt jelenti, hogy a beszállítói kiberbiztonsági megfelelés nem a szerződéskötés utáni adminisztratív teendő, hanem a pályázati részvétel feltétele.

Az ellátási lánc kockázatainak dokumentált kezelése, a távoli hozzáférési jogosultságok felülvizsgálata és a firmware-frissítési folyamatok kontrollja ma már megfelelési kérdés. Eszerint az előkészítés alatt álló, uniós forrásra épülő projektek esetében érdemes átvilágítani, hogy az eszközlisták tartalmaznak-e magas kockázatúnak minősíthető beszállítót, és ellenőrizni, hogy megtörtént-e a mentességi bejelentés.

A szállítási szerződésekben célszerű rögzíteni a beszállítóváltás lehetőségét és annak költségviselését, mert az átállás nem csak az eszköz árát, hanem a garanciális és karbantartási konstrukciót is érinti. Az üzemeltetőnek felül kell vizsgálnia, hogy a gyártói távoli hozzáférés milyen terjedelmű, ki irányítja az üzemeltetést, és hol kezelik a hálózati üzemviteli adatokat – ez utóbbi már az aukciós előminősítésnek is feltétele.

2026. november 10. - kedd

Forrás: vg.hu