Elektronikus számlázás és háztartási kiserőművek szabályozása 2025-től

2025-ben jelentős módosítások lépnek életbe a villamosenergia-szektor szabályozásában, különös tekintettel a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendeletre, amely a 2007. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról szól. Ezek a változások érintik az elektronikus számlázás bevezetését, a háztartási méretű kiserőművek elszámolását, valamint új fogalmak és eljárások bevezetését.

Kötelező elektronikus számlázás nem lakossági ügyfelek számára

A módosítás értelmében 2025. július 1-jétől a villamosenergia-kereskedők és elosztók kizárólag elektronikus számlát bocsáthatnak ki nem lakossági felhasználók részére. Ez a kötelezettség kiterjed minden olyan vállalkozásra, intézményre és adószámmal rendelkező magánszemélyre, akik versenypiaci vagy hálózathasználati szerződéssel rendelkeznek. A szolgáltatók az elektronikus számlázást térítésmentesen biztosítják, azonban a számlák digitális megőrzéséről az ügyfeleknek kell gondoskodniuk.

Háztartási méretű kiserőművek elszámolási szabályainak pontosítása

A 114/2025. (V. 26.) Korm. rendelet módosította a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) elszámolási szabályait. Az új rendelkezések szerint, ha egy HMKE 2023. szeptember 13. után benyújtott csatlakozási igény alapján kerül üzembe helyezésre, akkor az elszámolás során a hálózatba betáplált és vételezett villamos energia mennyiségét irányonként külön-külön kell megállapítani, függetlenül az alkalmazott elszámolási időszaktól.

Új fogalmak és eljárások bevezetése

A rendelet módosítása új fogalmakat vezetett be a villamosenergia-szektor szabályozásába, többek között:

- Erőműegység: Olyan technológiailag önálló egység, amely villamos energia termelésére alkalmas, és rendelkezik villamos hálózati csatlakozással.

- Fizető: Az a személy vagy szervezet, aki fizetési megállapodásban vállalja a felhasználási helyen felhasznált villamos energia ellenértékének megfizetését.

- Fogyasztásmérő-berendezés: A villamosenergia-fogyasztás mérésére szolgáló mérőberendezés, a kiegészítő készülékekkel együtt.

Ezek a definíciók pontosítják a jogszabály alkalmazását és elősegítik az egységes értelmezést a gyakorlatban.

Alkotmánybírósági döntés és jogalkotói válasz

Az Alkotmánybíróság 2/2025. (V. 8.) AB határozata jelentős mérföldkő a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) szabályozásában, különös tekintettel a szaldó elszámolásra való jogosultság visszamenőleges korlátozására.

Az Alkotmánybíróság döntésének háttere

A 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 2023. szeptember 13-án hatályba lépett módosítása kimondta, hogy a szaldó elszámolás lehetősége csak a 2023. szeptember 7-ig benyújtott igénybejelentésekre vonatkozik. Ez a rendelkezés azonban visszamenőlegesen kizárta a szaldó elszámolás lehetőségét azon igénybejelentések esetében is, amelyeket 2023. szeptember 8. és 12. között nyújtottak be, holott ezek a bejelentések az akkori hatályos jogszabályok szerint történtek.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy ez a visszamenőleges hatályú jogalkotás sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvét, különösen a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát. Az érintett jogalanyok jogos elvárása volt, hogy az igénybejelentésük időpontjában hatályos szabályok alapján jogosultak a szaldó elszámolásra, és e jogukat a későbbi jogszabály-módosítás nem vonhatja el visszamenőlegesen.

A megsemmisített rendelkezések

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 5. § (5) bekezdés a) és b) pontjainak „2023. szeptember 7. napjáig benyújtott igénybejelentés alapján” szövegrészeit, valamint az (5c) bekezdés a), b) és c) pontjainak „2023. szeptember 7. napjáig benyújtott” szövegrészeit. Ezek a rendelkezések 2025. május 31. napjával hatályukat vesztették.

Jogalkotói válasz

A Kormány a 114/2025. (V. 26.) Korm. rendelettel módosította a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendeletet, figyelembe véve az Alkotmánybíróság döntését. Az új szabályozás szerint a szaldó elszámolás lehetősége kiterjed minden olyan HMKE-re, amely legkésőbb 2026. január 1-jéig üzembe helyezésre kerül, függetlenül az igénybejelentés időpontjától. Ez a módosítás visszaállítja a jogbiztonságot és a jogalanyok jogos elvárásait.

Következtetés

Az Alkotmánybíróság döntése és a Kormány jogalkotói válasza egyaránt hangsúlyozza a jogállamiság és a jogbiztonság fontosságát. A visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmának megsértése súlyosan sérti az állampolgárok jogait, különösen akkor, ha az korábban megszerzett jogokat von el. A jogalkotói válasz megfelelően orvosolta az Alkotmánybíróság által megállapított alaptörvény-ellenességet, és helyreállította az érintett jogalanyok jogait.

Mit jelent a döntés és a módosítás lényege?

Az Alkotmánybíróság 2/2025. (V. 8.) AB határozata csak azokat a fogyasztókat érinti pozitívan, akik 2023. szeptember 7-e után, de még a rendeletmódosítás hatályba lépése előtt (2023. szeptember 13-ig) nyújtották be az igényüket hálózati csatlakozásra HMKE-re.

A kormány válasza erre az volt, hogy a 2023. szeptember 13. előtt beadott igények alapján létesített rendszerek esetében a szaldó elszámolás jogosultsága helyreáll, amennyiben a rendszer legkésőbb 2026. január 1-jéig üzembe helyezésre kerül.

✅ Tehát kik jogosultak újra szaldóra?

Azok a háztartási méretű kiserőművek (HMKE-k), amelyekre:

1. Az igénybejelentés 2023. szeptember 13-a előtt történt, és
2. A rendszer legkésőbb 2026. január 1-ig üzembe helyezésre kerül.

❌ Kik nem lesznek jogosultak szaldóra?

1. Azok, akik 2023. szeptember 13. után nyújtották be a hálózati csatlakozási igényüket.
2. Azok, akik bár korábban igényeltek, de nem tudják 2026.01.01-ig üzembe helyezni a rendszert.

⚠️ Összefoglalva:

Nem arról van szó, hogy minden 2026.01.01-ig üzembe helyezett rendszer szaldós lesz, hanem csak azok, amelyek még a 2023. szeptember 13-i rendeletmódosítás előtt igényeltek csatlakozást, és teljesítik a beüzemelési határidőt.

- írta saját oldalán az MNNSZ.