Végre egy igazi sikertörténet Magyarországon: a napelemek mindent visznek

Az Európai Unió szénfelhasználása 2007 óta a felére csökkent, mindeközben a napenergia részaránya nőtt a leggyorsabban az unió energiamixében. Itthon az Energiaügyi Minisztérium (EM) szerint 2025 tavaszára a háztartási napelemes rendszerek száma elérte a 300 ezret. A napenergia térnyerését elsősorban a fotovoltaikus panelek árának drasztikus csökkenése segíti. A népszerűség töretlen marad.

A világ egyik leggyakrabban használt megújuló energiaforrása a szélenergia, megelőzve a biomassza-, geotermikus és napenergiát. Használatuk azonban visszaszorulóban van, mivel a kis háztartások ellátásában kevésbé használható. Itt jön képbe a napenergia, hiszen a lakossági szegmensben is kiválóan alkalmazható a hagyományos energiaszerzési mód részleges vagy akár teljes kiváltására.

Az Európai Unió tavaly több villamos energiát termelt a napelemekből, mint szénerőművek segítségével. 2024-ben a napelemek az EU villamos energiájának 11 százalékát adták, míg a széntüzelésű erőművek „csak” 10 százalékot. A földgáz szerepe pedig már az ötödik egymást követő évben csökkent, és a villamosenergia-mix 16 százalékát fedezte – derül ki az Ember kutatóintézet kutatásából.

2030-ra a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a világ a legtöbb megújuló energiát a napelemekből nyeri majd. A termelőkapacitás tovább gyorsulhat az előttünk álló öt évben a csökkenő költségek, a pozitív klímapolitikai döntések és a technológia széleskörű elfogadottsága miatt.

Szén helyett napenergia

Bár az öreg kontinens iparosodásának motorja a szén volt, de ez minden más energiaforrásnál nagyobb mértékben járult hozzá a globális felmelegedéshez. Az uniós szénfelhasználás 2007-ben érte el csúcspontját, az azóta eltelt években pedig a felére csökkent.

Mindeközben a tiszta villamosenergia-források fellendülést mutatnak, az Ember jelentése szerint a napenergia részaránya nőtt a leggyorsabban az unió energiamixében: 2024-re a szél- és napenergia aránya az EU villamosenergia-termelésében 29 százalékra nőtt; míg a víz- és az atomenergia a 2022-es mélypont után tovább emelkedett.

A Napból származó energia térnyerését elsősorban a rekordmennyiségű új paneleknek tulajdonítja a kutatóintézet elemzése, tekintve, hogy tavaly kevesebbet sütött a nap Európában, mint 2023-ban.

Bővülő kapacitás itthon

Az Energiaügyi Minisztérium (EM) tájékoztatása szerint az ipariakkal együtt már több mint 300 ezer naperőmű üzemel Magyarországon. A kapacitás közel kétharmadát, együttesen mintegy ötezer megawattot adott a nagyjából szintén ötezer ipari és saját célra termelő létesítmény – derül ki a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) adataiból.

A háztartási rendszerekből már több mint 296 ezer működött tavasszal, többségük családi házak tetején. Magyarországon a megtermelt energia negyede származott tavaly a naperőművekből. A 25 százalékos adat a legkedvezőbb Európában, ezzel átvettük az első helyet a rangsorban a 2023-as éllovas görögöktől.

Árstop

A kormány 2029-ig befagyasztotta az ipari naperőművektől átvett áram árát. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet lényege, hogy 2025. január 1-jei hatállyal a Kötelező Átvételi Rendszerben (KÁT) megszűnik az átvételi árak infláció szerinti indexálása, és „a veszélyhelyzet végéig, de legfeljebb a 2029. év végéig, a kötelező átvételi árak a tárgyévet megelőző évre megállapított szinten maradnak”. Az még nem derült ki, hogy meddig tart a veszélyhelyzet, az ipari naperőművek üzemeltetőitől átvett áram árát azonban a kormány akár öt évre befagyasztotta.

Fontos, hogy ha az éves infláció hat százalék fölé emelkedik, hatályát veszti a befagyasztásról szóló előírás. A rendelet az ipari naperőművek üzemeltetőit érinti, a lakossági napelemeseket nem. A minisztérium szerint a beruházások megtérülését az inflációkövetés átmeneti felfüggesztése nem veszélyezteti, mert „a naperőművek üzemanyagköltség hiányában minimális kiadások mellett termelnek, és a KÁT-osoknak az átvételi árak eddig bekövetkezett emelkedése nagymértékű többletjövedelmet biztosított”.

Kép: Economx

Ezért népszerűek a napelemek

A napenergia térnyerését elsősorban a fotovoltaikus panelek árának drasztikus csökkenése segíti, amely a napelemgyártás utóbbi években tapasztalt dinamikus bővülésének köszönhető – ebben Kína töltötte be a meghatározó szerepet. 2024 végére a globális gyártókapacitás elérhette az 1 100 gigawattot, ami több mint kétszerese a várható keresletnek.

A túltermelés hatására a napelemmodulok ára 2023 elejéhez képest kevesebb mint felére esett vissza. Ha az iparág sikeresen kezeli a gazdasági és geopolitikai kihívásokat, a napenergia hamarosan az emberiség elsődleges energiaforrásává válhat.

2024-ben a napelemek globális átlagára nagyot esett, amit a hatalmas kínai gyártókapacitás a globális piacra öntött alacsony kínálati áron. A tendencia várhatóan 2025-ben is folytatódik, így várhatóan újabb rekord mélypontokat érhetünk el.

Laptop is működhet saját napelemmel

A Lenovo idén mutatta be Yoga Solar PC-koncepcióját, amely egy környezettudatos, napenergiával működő laptopot jelent. A készülék megjelenése semmiben sem tér el egy hagyományos laptoptól, egészen addig, míg rá nem pillantunk a fedlapjára. Itt találjuk azt a 24 százalékos hatékonysággal működő napelemet, amely iparági szinten is kiemelkedő teljesítménynek számít. A készülék ráadásul nemcsak kifejezetten napfényből tud energiát gyűjteni, hanem a beltéri világítás vagy egy led-csík fénye is táplálni tudja azt. Az energiagyűjtést a dinamikus napelemkövető rendszer optimalizálja, így 20 percnyi napfény akár egyórányi videólejátszáshoz szükséges energiával is feltöltheti az eszközt.

Mérséklődő árak, költséghatékonyság

A Bloomberg New Energy Finance (BNEF) legfrissebb elemzése szerint az idei évben a tiszta energiatermelési technológiák teljes élettartamra vetített költsége (LCOE) további 2-11 százalékkal mérséklődhet. Ez azt eredményezi, hogy az új nap- és szélerőművek még költséghatékonyabbá válnak, miközben már most is kedvezőbb áron termelnek áramot, mint az új szén- és gázerőművek.

A jelentés kitér arra is, hogy 2024-ben az akkumulátoros energiatárolás globális költsége egyharmadával esett vissza, és 2025-re további 11 százalékos csökkenés valószínűsíthető. A tengeri szélerőművek esetében szintén jelentős áresés prognosztizálható, így az LCOE akár kilenc százalékkal, 67 dollár/megawattórára csökkenhet. Ezzel párhuzamosan a szárazföldi szélerőművek és a napelemparkok költségei is tovább zsugorodnak, előbbi esetében 38-ról 37, utóbbinál pedig 36-ról 35 dollár/megawattórára.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint a nap- és szélenergia már 2023-ban is versenyképesebb volt az Egyesült Államokban és Kínában, mint a kombinált ciklusú gázturbinák. Ez a trend várhatóan folytatódik, különösen, ha az USA tovább növeli a cseppfolyósított földgáz exportját, ami fokozhatja a gázpiaci kitettséget.

Kína kulcsszerepet játszik a tiszta technológiák gyártásában, mivel ott az energiatermelési költségek 11-64 százalékkal alacsonyabbak, mint más régiókban. Ennek egyik oka az, hogy az ország ellenőrzi a teljes ellátási láncot. A BNEF elemzése szerint a komponensek ára 2025-ben további csökkenhet, bár a turbinák árazásában ez csak részlegesen jelenhet meg, mivel a gyártók a profitabilitás javítására összpontosítanak.

Hosszabb távon az LCOE-költségek folyamatos mérséklődése várható: 2035-re a szárazföldi szélerőművek költségei 26 százalékkal, a tengeri szélerőműveké 22 százalékkal, míg a napelemes rendszereké 31 százalékkal csökkenhetnek, az akkumulátoros tárolás pedig akár 50 százalékos áresést is elérhet. A Bloomberg kimutatása szerint a megújuló energiába irányuló beruházások 2024-ben meghaladták a kétezer milliárd dollárt, de a növekedési ütem lassult.

Az e-mobilitás, a megújuló technológiák és az elektromos hálózat fejlesztése további támogatást igényel, miközben az új, feltörekvő technológiákba történő befektetések csökkenő tendenciát mutatnak.

Forrás: economx.hu